Nem kaptál Boldog Karácsonyt tárgysorú levelet tőlem… – nem 
De nem azért mert nem kívánnom Neked és szeretteidnek teljes szívvel!! Csak azért mert a karácsony „benned” van valahol elrejtve – és akár minden nap előhozhatod – ha akarod
Nehéz ez tudom… és írom ezt úgy, hogy én HISZEK a Karácsony Szellemében – de ha nem éljük akár naponta is az ÜNNEPET belül a szívben – akkor a karácsony is nehézkesen telt el…
Képmutatás volt vajon a sok vagy kevés ajándék? Kötelező körök a család és mindenki felé? Lehet… De lehet, hogy ez a Karácsony hozott mást is.. mert azért (hisszük vagy sem) ez a Szeretet Ünnepe
…és a kérdés sokszor megérint engem is: Mi a szeretet? Hogyan is ünnepeljünk szeretetben? Elárulom… nem mindig tudom a választ… vagy nem mindig érzem, hogy éppen szeretetben „vagyok”
…de attól még hiszem, hogy a Szeretet van Ha egyedül vagy… vagy éppen bajban… vagy rossz kapcsolatban… vagy reménytelenségben… vagy bármilyen szomorúsággal a szívedben – attól még a Szeretet VAN
Akkor is VAN ha minden éppen összedőlt körülötted… ha te is összeomlottál…
Mindig VAN, csak hinned kell és utána kell nyúlnod… a szívedbe kell nyúlnod érte
Az a cseppnyi MELEGSÉG az, amitől jobban érzed magad.. lehet, hogy figyelem a másik felé… lehet, hogy csak nem vágsz vissza egy vitában… lehet, hogy csak egy dallam ami eszedbe jut… vagy egy mosoly… mindegy mi az, amitől megmelegszik a szíved – de ez az ADÁS egy formája amivel őrzöd a meleget és nem engeded kihűlni, elillanni a lángot…
Bármilyen kicsi a parázs – ez a láng mindig benned van
Akkor is amikor elengedsz valakit, amikor megbocsátasz, amikor haragszol vagy őrjöngsz… amikor káromkodsz vagy ámítod magad… akkor is amikor mindenki rád haragszik és egyedül hagynak.. a szeretet mindig megvan benned
Tudom, néha mikor a szívünkbe kell nyúlnunk érte, belehalunk… De pont ettől varázslatos, hogy belehalsz valamibe és aztán mégis újra tudod kezdeni az Életed, mert a cseppnyi melegségből újjászülethetsz
Én azt mondom adj meleget másoknak… lobbantsd lángra bennük a szeretetet Amikor szakítasz, amikor elköszönsz, amikor elbújsz, akkor is vedd elő a szívedből – érezd – és add tovább
A szeretetbe nem lehet belehalni… és olyan sincs, hogy a szeretet hiányába halunk bele! Van közöny, meg fájdalom, meg hamis kapcsolat, meg ezer féle rossz dolog amire ráfogjuk, hogy megöl minket – de igazából az a fájdalom kell minden rosszon való felülemelkedéshez, hogy visszanyúlj a saját szívedbe – ha belehalsz akkor is – és TE egyedül TE, az odabent lévő melegségből támaszd fel a lángot és add tovább Mert így lehet lezárni a „halott” dolgokat, kapcsolatokat (hogy mi is belehalunk kicsit) de a Szeretet odabent újra erőt AD az ÉLETHEZ
Lélek évének utolsó hete van – már sok csalódás és válás történt és a lelked pontosan tudja mit kell(ene) lezárnod még… TE is tudod. Mégsem akarsz belehalni, halogatod… Pedig elengedés nélkül nincs új élet! Nincs boldogság (persze ez csak azokra vonatkozik akik éppen most boldogtalanok!!) Ha fáj valami (a munkádban vagy a kapcsolataidban, stb,,,) akkor azért fáj mert nem a saját életedet éled… nem a benned lévő szeretetet áramoltatod… nem azt teszed, nem azt ÉLED, aki TE VAGY valójában…
A „mindenség” a „környezet” a „helyzet” a „párod” az „emberek” összefogtak ellened – ezt érzed?? Hmmm… az apád… a szomszéd… a jós… a főnököd… a gurud… nem ezt mondta, tanította?
Egyszóval: MÁST vártál, hogy bekövetkezik, mint ami van… hogy mások majd másként fognak viselkedni veled…
—————- és most egy kis kitérő…. amitől nekem leesett a tantusz….
Miért félünk válni, elengedni a másikat?
Egy szakítás után mi hiányzik??
Én őszintén magamba néztem és valami másra jutottam mint életemben oly sokszor… Nem a boldogság, nem a sok nevetés, nem a jó szerelmeskedések… (persze ezek is
Hmmm… nem azért mert szépen nézett rám… mert ígért valamit… kaptam valamit… mondott valamit… NEM EZEKÉRT voltam IGAZÁN boldog vele! Hanem mert szabadon engedtem a bennem lévő szeretetemet – Önmagamat.
.. és minden válásnál, szakításnál ettől féltem –– vagyis tévesen azt gondoltam, hogy a másik rám áramló szeretetét siratom… vagy akarom visszaszerezni… de neeeem! Önmagam megélése hiányzik és hiányzott mindig ahhoz, hogy boldog legyek
És őszülő fejjel értem már, hogy nem közhelyek az idézetek – hanem a szeretet BENNEM van… én tudom elzárni, áramoltatni, megélni– akárkivel, akárhányszor… és egyedül is
Miért nem tudjuk mindig áramoltatni? Mert félünk… Hiszen védtelenek, viccesek, támadhatók és sebezhetők vagyunk amikor szeretünk… Hmmm… TUTI hogy sérülünk sok-sok kapcsolatban! De mindez azért történik mert tapasztalnunk kell, mielőtt megtaláljuk az Igazit
——————- kitérő vége
Elvárások, minták, vannak… de el kell őket engedni, mert tévútra visznek az előítéletek, jóslatok, megmondóemberek…
Szóval engedd el az elvárásokat – ilyen egyszerű Keresd Önmagad, hogy ki tudsz-e nyílni, tudsz-e Önmagad lenni (tudod… önáltatás nélkül) Mert a LELKED tudja, hogy hazudsz-e másnak vagy magadnak egy kapcsolat elején, közepén, végén arról, hogy kinek milyennek kéne lenni a kapcsolatotokban… hogy a TE életednek hogyan kellene „történnie” hogy Neked hogyan kéne viselkedned… ésatöbbi …
Hmmm… lehet nem is csak embereket kell elküldeni az életedből hanem az elvárásaidat …és IGEN, akkor ki fog derülni, hogy NEM a pároddal élsz – de azért szerethető ember – csak mást képzeltél kettőtökről, a jövőtökről…
Szóval így a végére remélem TE is azt érted a címen amit én: Az adás maga a varázslat…
Ha Önmagadat tudod ADNI, akkor vagy szeretetben… ez az IGAZI varázslat és ekkor találsz rá arra az EMBERRE, aki Önmagadért fog szeretni
Magadra találást – melegséget, boldogságot kívánok Neked Karácsony után – minden napra
Íme egy térkép a Szeretethez, Önmagadhoz
http://kerekegeszember.hu/szerelmetes-kalendarium/
TE mit gondolsz erről? Írd meg a hozzászólások közt ha mered
