Az Igazság szikrázó pillanatai…

2016 a Valóság és a Bölcsesség éve is, amelyben átértékeljük a múltat, elengedjük ami nem a saját részünk, mindent ami talmi, ál, a mi életünkben. A szeretet rezgései minőségi változásokat hoznak, ha kitárjuk a szívünket és összekapcsoljuk a test-lélek-szellem hármasságát önmagunkban

Elérkeztünk az Igazság hónapjához, amelyben önmagunk korlátait tudjuk átlépni – legyen az kapcsolat, felismerés, elengedés, félelem, betegség, teória, begyepesedett gondolkodás… vagy bármi más ami hátráltat, hogy a saját életünket éljük…

Persze csak annak, aki akar lépni…

Minden az ébredés, az ÚJ, magjait hozza… Apró jelek, szikrák, furcsa érzések ezek, amelyek néha bevillannak egy-egy pillanatra, hogy nem ezért születtél a Földre, amiben éppen vagy és hogy tudnád boldogabban is élni az életed… mert a Te életed egészen más… Jobb… Boldogabb…lehetne…

Aztán megriadsz a döntéstől, hogy ahhoz bizony el kell engedned amiben vagy, az emberekkel, helyekkel, munkákkal, önbecsapásaiddal, álcáiddal együtt…

és maradsz

Nos, ezek az igazság pillanatai, amiket világosan látsz – de nem lépsz meg…

Mindenkinek saját igazsága van.

A szívben lakik. Lehet befalazva izzik… apró kicsi réseket törve magának, hogy egy-egy pillanatra bevilágítsa fénye a lehetőségeid csodáját

.

.

Te, hol tartasz a SZÍVED nyitásban, épített korlátaid túllépésében?

Próbálkozol, de csak FÉLIG… félgőzzel, félmegoldásokkal… félig megmutatva önmagad valódi arcát, vágyait, szeretetét, kívánságait… de nem EGÉSZKÉNT, teljes valódat beleadva – hanem tapogatózva… kicsi változtatásokkal próbálkozva, mindig csak kicsivel többet mutatva magadból…

A múltad tanításai, tapasztalatai alapján túlélő üzemmódban létezel – megfelelési kényszerben, ami önszeretet és felelősség vállalás nélküli. Hmmm… megalkudtál, hogy megfelelj…

Néha megmutatod a önmagad kitörő igazságait, amikor visszavágsz felzaklatott állapotodban egy megalázó helyzetben (bár ilyenkor méregfognak látszik az ellenkezésed és a másik hátrál) Ha nincs ez utána megbeszélve, kivesézve, megoldva – akkor csak letapasztod hallgatásoddal a falaid mögé rejted valódi érző lényedet…

Túlcsordultál az évek felhalmozott megbántásai alatt, viszont a másik felét az őszinteségednek lenyeled – mert tök jó látnod, hogy a másik meglepődött, kihátrált a kiborulásod láttán és (esetleg) behúzta fülét -farkát… (ebben a jóleső elégtételben eldagonyázol egy darabig és nem beszéled át a problémákat – főleg az összeset nem – mert olyan jó hogy napok óta nem veszekedtetek…)

Szépen szőnyeg alá söpröd… lenyeled… lábujjhegyen közlekedsz, hogy a béke (látszata) megmaradjon….

De ez egy félmegoldás, mert a jelek jönnek, a problémák gyűlnek-gyűlnek, aztán kiborulnak, mert Te csak megint félig voltál őszinte… Csak félig élsz!

…afenébe… igazából attól félsz ami már bekövetkezett… Nem a saját életedet éled…

.

Van aki csak kicsiny részeket, apró titkokat rejt falak mögé… csak egy régi hibácska… csak egy rossz tulajdonság… hogy kaptál 13. havi fizetést és eljátszottad… hogy nem szereted a lábszagát… hogy nem kívánod vele a szexet…

Mindig csak 1 mondatot tartasz titokban. Ez még nem bűn – vigasztalod magad – ugye??

Elhazudsz magadból részeket – érzést, érzelmet – (egyre többet és többet) vagyis nem élsz teljes életet…

Hmmm…

Nem lehetsz egységben Önmagaddal ha nem éled meg mindet!

Csak akkor tudsz tovább lépni, ha kilépsz a hazugságaidból, ha a legsötétebbnek vagy leggyengébbnek gondolt elfalazod énedet nem tagadod meg – ha felvállalod bármilyen rossznak gondolod is!

Azért fáj minden titok, történés, bántás, mert HIÁNYZOL Önmagadnak, hogy megéld ezeket a részeidet is!

Amikor hajlandó vagy felvállalni a magad arcait, hiányait, „bűneit” (panaszkodás, irigység, falánkság, rosszindulat, agresszió, pletyka… stbstbstb…) elfogadod Önmagad

NE menekülj tovább a visszautasítástól, a NEM-ektől!!

Mindent-mindent elszalasztasz a nagy alkalmazkodásban, megfelelési kényszerben – és nem veszed észre, hogy most is alkalmas vagy arra, amire születtél: a SAJÁT Boldogságod megélésére!

Amikor megmutatod a sebezhetőséged, az egyet nem értésedet, (bármit amit eddig nem) kinyílik a szíved is – és kitágulnak a határaid

MEGÉLED Aki vagy

.

Van amikor beleadsz mindent, hogy jól játszd el a szerepeidet?? Még sincs rendben ami éppen van?

Szorongsz valamitől? Félsz?

Álarcokat hordasz, amivel igazodni tudsz mások világához, életéhez… s miközben csak azért szeretnek (vagy viselnek el) amilyennek hazudod magad…

Félelmetes, hogy meg kell bántanod embereket, hogy megmond az igazat, hogy ez neked már nem jó…

…elmenni… búcsúzni… otthagyni a biztosat amit ismersz (ami a pokol tulajdonképpen) vagy tisztázni, megbeszélni újjáéleszteni…

Elengedni azt a megfelelni vágyást, ami miatt TE felvetted ezt a viselkedést… álarcot … falat… — amit egyre nehezebb már fenntartatod, mert sebezhetőbb vagy mint valaha…

Mindent-mindent odaadsz, hogy megfelelj – de ez NEM Te vagy!

Több embert tartasz így hazugságban!! Magadat és a másokat is!

Több embert hátráltatsz, hogy megtalálja a saját útját…

.

ÓÓ… mi minden saját dologra, teremtésre, lehetne fordítani ezt az erőt szerinted??

Mennyi csodálatos érték van benned, amit meg sem mersz mutatni a világnak – mert a megfelelésedre fordítod minden időd-erődet…??

.

…és

mondtam már, de most újra: jó lenne ha elengednéd a reményt… tudod, amibe kapaszkodsz, hogy ne kelljen lépned, kérdezned, cselekedned, a MOST-ban…

Mert a remény olyan fájdalommentes… szépségesen nyugalmas… BOLDOG…

Igen – a remény Boldog – de a remény a jövőben lakik!!!!

Neked pedig itt a jelenben nem reményre, hanem Önmagadra és cselekvésre van szükséged.

A remény egy csodás KÉP… lehet a várakozás még szebbé teszi…

De hogy a szeretet szikrája vagy az elengedés tüze lesz-e a VALÓSÁG, azt csak a tetteid tapasztalása után tudod meg.

Élsz vagy remélsz??

Az ÉLET a jelenben ÉL. A remény mozdulatlansága visszatart a valódi ÉLETTŐL!

Mondd, akarsz-e mégis élni?

Akkor mire vársz?

Jobb időkre?

A megfelelő alkalomra?

Keresed a legjobb lehetőséget az igazi lényed, érzéseid, valóságod, megmutatására?

Nem – nincsen megfelelő alkalom, ami eljön és tisztázza a helyzetet, megoldja, azt amire vársz!

Az alkalom sosem jön el – neked kell, ott ahol vagy MOST megtenned, megoldanod

Csak a MOST van. Minden ITT VAN, amire szükséged van

Ez a pillanat a jelenben a Tiéd. Ez a Teremtőerőd!

.

…és mondd:

Akarod-e adni a legszebb ajándék csodáját egy másik embernek?

–az egyedi Önmagadat ?

Amíg csak a mutatott csillogást vagy az elvárt szerepet adod, addig nem adsz igazi AJÁNDÉKOT — mert az csak EGÉSZ lehet – fény és árnyék… jó és rossz… édes és savanyú egysége…

Hogy lehetnél Boldog, ha nem akarsz tisztán szeretni???

…és mért várod el, hogy a másik őszinte legyen ha te nem vagy az?

Meg mered mondani, hogyan jó neked ha szeretnek? Mitől érzed szeretve magad?

Meg mered-e kérdezni, Ő milyen szeretetre vágyik?

Részt veszel a másik életében? Részese vagy az örömének?

Tiszteled?

Emeled?

Magadat pusztítod amikor másokat „kímélsz” a hazugságaiddal, a hallgatásoddal, a vélt rossz kimenetel ellen !

Lassú öngyilkosság… Hazudott szeretet az, ami:

– nem hallgat meg

– nem mondja meg ami jó és azt sem ami fáj,

– nem bocsát meg

– nem mozog, nem áramlik, nem cselekszik, nem beszél, nem kérdez, nem teremt, nem éltet…nem él…

Hmmm…

Félsz cselekedni? Félsz megtudni és megmutatni az IGAZSÁGOT?

Az élettől félsz.

A cselekvésed (VÉLT) nehézsége mutatja a kiutat – vagyis a helyzeted megoldásának irányát… Pont azt amerre lépned kell(ene) !!

Minden ragaszkodás lehúzó, megkötő, energia.

Szerinted melyik a legrombolóbb?

Amikor egy „rossz” munkához, kapcsolathoz, helyzethez vagy egy felvett, elvárt, beléd nevelt teóriához ragaszkodsz az ÉLET ÁRAMLÁSÁNAK (a Te életedről van szó!!) legnagyobb megbéklyózását követed el azzal ha megszokod vagy megmagyarázod, hogy ez a „szükséges rossz”!

.

.

Minden ember szeretetre, boldogságra született. Ezt a teremtő erőt csak akkor tudod megélni, akkor tudsz gyógyítani, figyelni, szeretni, áramoltatni, ha JELEN vagy a saját boldogságodban…

BOLDOG pedig akkor lehetsz, ha ŐSZINTE vagy

Mindenkinek saját igazsága van… és ez mindenkinél mégis ugyanaz az EGY dolog.

Ott lakik a TE szívedben is.

Igazság az – amikor nem rejtőzöl már a hazugságaid mögé <3

Nincsen másik Igazság!

.

Amikor ÚJRA igazat szólsz, igazi önmagadként CSELEKSZEL – ekkor MINDIG ÚJ helyzet, ÚJ kapcsolat, ÚJ LEHETŐSÉG SZÜLETIK meg a pillanatban!

Eltűnik minden megszokott, jól ismert, reakció, helyzet, álca, ember, környezet és körülmény… eltűnik minden hazug dagonyázásra alkalmas állóvíz és fal, amikor felelősséget vállalsz Önmagadért….

Ez a Szeretet Útja… Ezért születtél, hogy megtaláld <3

Az Élet MOST felkínálja a szíved megnyitását…

…most

Most….

…ÉS MOST IS…

…….

….

.. no és most is….

…

.