December 31. a polgári év utolsó napja. Sok helyen: Bőved estéje.

.

A katolikus egyház ilyenkor Istentiszteletet tart, neve: hálaadás. A szilvesztert emlegetik még Óvecsernye, vagy Végvecsernye néven is.

.

Szilveszter a népi kalendárium szerint, az újesztendő első napjával összefüggő nap. Mind két napon a szokások, hiedelmek, jóslások, babonák az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak és több szokást megismételtek ezen a 2 napon.

.

.

„Csak” néhány száz éve búcsúztatjuk december végén az óévet. A télközépre eső, karácsonyi, január elsejei vagy január hatodikai évkezdést, Julius Caesar naptárjavítása, illetve végérvényesen a 17. század óta fogadták el (nem mindenhol) hogy – január elseje, a polgári év kezdete. Régi nevén: Kiskarácsony.

.

A magyar néphagyomány gazdag óévi szokásokban, újévi köszöntőkben, mágikus jókívánságokban. Ezek jelentős része szakrális eredetű. Ősi gonoszűző, bőségvarázsló mágikus eljárások emlékei, melyek a Természet „e világból látható” körforgásához, a Naphoz, Holdhoz, Napfordulatokhoz – lezáró és kezdő ciklusokhoz is kötődnek.

.

Nagyapám szerint a Természet új éve a Téli napforduló pillanata és még 72 óra után veszi kezdetét – amikor a Nap fénye a Földön (így az Emberben is) az Égi magot fényben fürdeti

.

… de nézzük, milyen szokások maradtak a polgári évzárásra, évkezdésre….

.

Az óév és az újév éjjelén házilag gyúrt gombócokba belegyúrták a lányok a kiszemelt férfiúk neveit, s amelyik gombóc elsőként jött fel a víz felszínére, az abban található férfi volt a szerencsés választott.

.

Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a lány, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben.

.

Szilveszter éjjelén és újév napján is az emberek, ólom vagy visszaöntéssel próbálják kifürkészni a jövő évi történéseket. Konkrét kérdéseket tettek fel, háromszor vagy hétszer, majd a viaszt, ólmot a hideg vízbe öntötték és abból olvasták a választ a kérdésre. Az alakok formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetítették előre.

.

A házat újév napja előtt ki kell takarítani, s szilveszterkor minden takarítási eszközt el kell tenni.
A szemetet ki kell vinni az ajtón szilveszter reggelén, így minden rossz emléket kitakarítva tiszta lappal indulhat mindenki az új évbe.

.

Tilos a mosás, teregetés, mert az valaki halálát hozza. Tilos söpörni, kivinni a szemetet újév napján, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból.

.

Ha szilveszteréjszaka megszámol a lány kilenc karót és amilyen a kilencedik, olyan lesz a férje: vastag, vékony, öreg vagy sudár…

.

Ha a lány vagy a fiú eltör egy tükröt, akkor 9 évig nem megy férjhez vagy nem nősül meg.

.

Ha a férfi lábnyomát három nyomon felszedik (például hóból, sárból), és a küszöb alá ássák, menthetetlenül odaszokik.

.

Hatásos férjfogó, ha egy lány belevarrja a kiszemelt legény ruhájába a saját hajszálát, esetleg beletesz a zsebébe egy kis tükröt, melybe előzőleg belenézett.

.

Sokáig tart a boldogság a szerelemben, ha szilveszter éjjelén teli van a mézes bödön, de a kapcsolatot is sok-sok évre lehet nyújtani, ha éjfélkor mézzel kenjük be az ajkunkat és úgy váltunk csókot a párunkkal.

.

A boldogságot és az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Minél gazdagabb, bővebben adagolt a töltelék a rétesben, annál bővebben méri a boldogságot az ég az új esztendőben.

.

Aki kisbabát szeretne, annak gyümölcsöket kell ennie, hogy gyümölcsöző esztendő köszöntsön rá. Ha almát eszik, számlálja meg, hány almamag van az almában, annyi gyereke születik.

.

Az éjféli durrogtatásnak is nagy hagyománya van, egyes vidékeken állati hólyagot (marha vagy sertés) fújtak fel és durrantottak el az óév búcsúztatására. Volt ahol ilyenkor behívták a macskát, és ha a macska messzire szaladt ijedtében, akkor elvitte a szerencsétlenséget, átkokat, boszorkányságot, de ha a kutya ijedt meg, az elvitte a házastársi hűséget.

.

Különösen éjfélkor van fontos szerepe a zajkeltésnek, melyet neveznek kongózásnak, csergetésnek, pergőzésnek, nyájfordításnak, gonoszűző zajcsapásnak. A legények ilyenkor, karikás ostorral pattogtatva, csengővel, kolomppal és egyéb lármázó eszközökkel szaladgáltak, hogy a rajtuk vagy az állatokon, házon, lévő rontást, átkot, szerencsétlenséget, rossz szellemeket elzavarják.

.

Szokás volt a szilveszteri kántálás, amit másnap az újévköszöntés követett.

.

Este harangszóra, gilingalangóla, Azt hirdeti, itt az évnek, itt a fordulója.

Azért friss egészséget, Bort, búzát, békességet.

Aggyon isten bőven, Az újesztendőben.

.

Szilvesztert alkalmas időnek tartották a haláljóslásra. Jósoltak véletlenből: „Aki hálaadásról hazamenet elesett az úton, meghalt még abban az évben”

.

Jósoltak kulcsforgatással is: „Hát tettek egy kulcsot a szent könyvbe, újesztendő előtt való estén, belékötötték, s azt forgatták az ujjikon, s ahányat fordult a kulcs, azt mondták, annyi évet él. S mikor megállt, vagy a cérna elszakadott, akkor meghal”

.

A szilveszteri időjárásjóslás az aznapi időből történt: „Északi szél hideg, a déli enyhe telet jósol”

.

Vagy: „Ha az esztendő utolsó napján szíp, tiszta üdő volt, eszt monták: Szilveszter vígezte jól nekünk az üdőt, várhatunk jövőre boldog újesztendőt”

.

Jósolnak ilyenkor is fokhagymával, hagymával. „Ha kíváncsi volt a gazdaember, hogy milyen időjárás lesz az újesztendőben, minden hónapban, akkor vöröshagymát kettévágott és tizenkét kovát lebontott róla s mindenikbe tett egy kis sót s azt felrakta a tüzelőnél a párkányra. Reggel aztán sorba vette a hónapokat, mert mindegyiknek nevet adott. Amelyikben nem olvadt el a só, az száraz hónap volt, s amelyikben elolvadt, az esős hónap volt. Így tudta meg, hogy milyen üdőjárás lesz az évben”

.

Még a hitetlenek is „varázsolnak” valamit ezen a napon. Álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet, vagy szerencsepénzt tesznek a tárcájukba.

.

Sok családban szokás ezen a napon a szerencsepogácsa sütése. A legjobb nap ez a gazdagság varázslásra, gazdaggá teszi az új esztendőnket, ha ilyenkor pénzt találunk. A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon.

.

A lencse, a bab, vagy bármilyen apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz.

.

A malac előre túrja a földet, vagyis „kitúrja a szerencsét”, sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke, vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a szerencsénket.

.

Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne múlassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt egy jósálomra is!

.

Szilveszter estéjén a jászságban a lányok férfinadrágot tesznek a párnájuk alá és megálmodják, hogy ki lesz a jövendőbelijük.

.

Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra (ekkor durran a pezsgő dugója is!). Aki hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az bizony megrendelheti a koporsóját.

.

Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre, mielőtt a többiekkel koccintana, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak.

.

Ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor ömlik a gazdagság egész évben.

.

.

JANUÁR 1.

.

Azt mondják, amit újév napján teszünk, az vár ránk a következő évben, ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni.

.

A pezsgőivás lényege is ez, hogyha drága, úri italt iszunk az újév első perceiben, a folytatás is gazdag, úri, fényűző lesz.

.

Ennek a napnak a lefolyásából következtettek az egész évre. Így például semmit sem szabad ezen a napon kiadni a házból, mert akkor egész évben minden kimegy onnan. Igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól.

.

Női munkatilalmi nap is volt, nem szabadott mosni, varrni, fonni, de az állatokat sem fogták be újévkor.

.

Azt tartották, ha újév napja reggelén az első látogató férfi, az szerencsét hoz, ha nő, az szerencsétlenséget.

.

A hajnali időjárásból az egész évre jósoltak: Ha szép idő volt, mezőgazdasági szempontból jó lesz az esztendő, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél.

.

Ha szeretnénk, hogy bőség álljon a házhoz az újévben, akkor együnk lencsét, babot, borsót. Gyarapodás, aprónépben, vagyonban, érzelmekben, kapcsolatokban, csak ekkor várható.

.

Az eladósorba kerülő lányok ilyenkor is jósoló gombócot főztek, melybe papírokon beletettek neveket, és amelyik gombóc elsőnek feljött, az abban rejlő férfinév viselőjét gondolták jövendőbelijüknek. 13 gombóc volt és 12 név. Ha az üresen maradt gombóc jött fel elsőnek, akkor bizony még egy évet várni kellett

.

A babona szerint, aki tükröt és fésűt tesz a párnája alá, az megálmodja, hogy ki lesz a párja.

.

Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, úgy mondták, elvitte az aranyvizet – az egész évben szerencsés lesz. Egyes vidékeken a mosdóvízbe egy piros almát is tettek, ami szintén az egészség jelképe.

.

A falvakban még ma is, az újévköszöntők a portákon gabona magvakat szórnak szét, hogy bő termés legyen.

.

Adjon Isten füvet, fát, Teli pincét, kamarát.

Sok örömet e házba, Boldogságot hazánkba!

.

.

– részletek – Mátyás Anita

Karácsony Szelleme és Mágiái

A Szerelem KisKönyvecskéje

.