CsillagEső… Csillaghullás Éve…

A Természet új Évköre 2020. december 21.-én a Téli Napfordulóval indult és 2021. december 21. Téli napfordulójáig tart.

Ez az Év, a Nagyapám Legendáriuma szerint – CsillagEső, Csillaghullás vagy Tűzszekerek Éve…

.

Vajon mit hoz nekünk?

.

.

Emlékszel az első Szerelmedre, aki Nem-et mondott Neked? Aki visszautasított, nem fogadott el és nem akart veled járni?

Emlékszel, hogy meddig reménykedtél… áltattad magad, mindenféle elképzelt jelekbe kapaszkodva, hogy amikor rád mosolyog akkor te „látod” hogy szeret, csak szégyenlős és nem mer lépni, megfogni a kezed vagy színt vallani… Ezért neked várni kell… biztatni… türelmesnek lenni… hogy megtörténjen a Szerelem nevű csoda Benne is, ami Benned ott lüktet és dübörög?

…és vártál… heteket, hónapokat, éveket és évtizedeket… de mégis NEM volt a válasz – szóban, szavak nélkül… vagy csak elkezdett mással járni… megházasodott… gyerekei lettek… meghalt…. – de sosem tükrözte vissza a Szerelmet, az eggyé válás csodáját, ami belőled kisugárzott felé…

 

Amikor rádöbbentél a „Nem” valóságára, összedőlt a Világ, elsötétült a Nap… lehullottak a Csillagok…és te csak sírtál… összeszorított szájjal néztél magad elé és reménykedtél tovább….vagy elhatároztad, hogy „ezt” soha többé nem akarod érezni….

 

Utáltad magad, hogy kevés vagy, nem vagy elég jó… utáltad őt, hogy nem fogadott el… és utáltad a Világot, Istent, hogy ezt hagyta megtörténni… és utáltad – nagyon-nagyon utáltad azt, aki „elszerette tőled”… akire rávetette szeme csillogását, féltő-óvó boldog tekintetét…

…és…

Emlékszel, azokra, akik lehozták neked a Csillagokat… megnevettettek… minden kívánságod igyekeztek teljesíteni – mégis nemet mondtál nekik?

Emlékszel, hogyan kacérkodtál velük… és a gondolattal, hogy milyen lenne, ha együtt élnétek?

Aztán nem tetszett a füle… a szájszaga… a pénztárcája… a múltja… vagy bármi más… Ezeket mind összegyűjtötted magadban és belekapaszkodtál az „okokba”, hogy mindenképpen vissza tudd utasítani, hogy meg tudj szabadulni a „rád akaszkodó… nem hozzád való… az elképzelt életed, szabadságát gátló… boldogságot, örömöt, nem minden életterületeden adni tudó” Embertől – akit nem tudtál szíved minden szeretetével elfogadni és szeretni.

 

Ugye látod, a hasonlóságot és a különbséget is a két történetben?

Az elsőben Te építettél egy Világot, ami összedőlt – és a másik szabadon Élhetett tovább, a saját választása szerint.

A másodikban valaki más épített egy Világot, amit Te porig romboltál, hogy a saját Életedet élhesd, amit elképzeltél magadnak.

 

Bár mindkét esetben észérvek, okok alapján született meg a végső döntés, hogy „nem-et” kell mondani a másiknak, mert a szabad, boldog Életet nem tudjuk elképzelni a másikkal Szeretetben, Szerelemben…

…vagyis…

Minden visszautasítás, arról az Emberről szól, aki nem-et mond. Neki nincs képe, elképzelése arról, hogy EGYÜTT is Boldogok lehetnek és Szerelemben Élhetnek!

Sosem arról, hogy a másik kevés és nem elég jó!

Pedig mi ezt cipeljük tovább… (van aki élete végéig)

Visszautasítottak, nem-et mondtak – tehát nem vagyunk elég jók, nem vagyunk szerethetők….

Nem igaz!

Csupán annyi történik, hogy a másik Ember nem ÉRZI azt a Szabadságot, Boldogságot, Szerelmet, a jelenlétünkben, amit Ő elKÉPzelt az ÉLETÉRŐL, a jövőjéről.

Teljesen MÁS rezgésszinten rezeg.

 

…és ugyanez igaz, amikor nem-et mondtak neked egy munkára… (vagy te mondtál nemet mások munkakeresésére)… egy piros biciklire gyerekkorodban… (vagy te indokoltad meg a gyerekednek, hogy miért nem kaphatja meg)… vagy kiléptél egy kapcsolatból (illetve más lépett le mellőled…)

 

Életed visszautasításainak történetei miről szólnak, (kapcsolat, munka, tárgy, teória…) az teljesen mindegy – elutasítást kaptál és az évek során át, ez sokszor ismétlődött…

Te pedig cipeled, a „meg nem felelés” fájdalmát, félelmét, a „nem vagyok elég jó” teóriáját és minden rezgését a zsigereidben.

Már előre félsz mindentől, hogy vissza fognak utasítani, hiszen már kőbe vésted önmagaddal kapcsolatban, hogy „nem vagyok elég jó”.

 

CsillagEső Évében, ezekkel a helyzetekkel újra és újra találkozni fogsz. Egészen addig lesz ez így, amíg meg nem érted, fel nem fogod… az új látásmódot magadévá nem teszed, hogy: más a rezgésetek… más az utatok…és mindig az a legjobb ami megtörtént –ami egy magasabb nézőpont szerint, azt jelenti, hogy: megfelelés nélkül és szabadon folytathatjátok az Utatokat, külön-külön…

Nem azért mert egyik kevesebb a másiknál és nem elég jó – hanem azért mert, nincs közös dolgotok!

 

Ez a legfontosabb ismétlődő tanítása ennek az Évnek.

Értékeld át, bocsásd meg és engedd el a „visszautasítások tragédiáit” és értékeld, a lehető legjobb dolognak, ami történt veled!

Ez óriási változásokat hoz.

A megbocsátás és elengedés által tudunk mindannyian visszatalálni a Szeretethez…a feltétel-nélküliséghez… a minősítés-nélküliséghez… Önmagunk Szeretetéhez.

 

CsillagEső Évében, amikor a Csillagok ezrei potyognak az égből, óhatatlanul összecsapódnak, letörnek sok-sok kiálló darabot egymásból… irányt változtatnak az ütközéstől és más utakon folytatják tovább saját útjukat.

 

Hidd el, semmi nem törhet le rólad, ami ragaszkodásmentes és Szeretet rezgésű!

Csak amihez ragaszkodsz, az tesz téged boldogtalanná – mert TE ezekkel, a hiány… a félelem… a fájdalom rezgésében tartod Magad.

Az emberek, tárgyak, teóriák, történések, NEM rezegnek a veled való összekapcsolódás során ezeken a rezgéseken (hiány… félelem… fájdalom… bizonytalanság…stb…) Te vagy az aki megfelelésben, bizonyításban, siker… elismerés…szerzés vagy a képzelt biztonság hajszolásában vagy – ezért generálod….és ezért nem tudod megszerezni vagy megtartani, az embereket, tárgyakat….

Hagyd abba!

Az Életből, annyi a Tiéd – amennyit Szeretetben ÉLSZ.

Senki más életével nem rendelkezel!

Senki nem fog megmenteni… neked kell visszatérned az Égi Tudáshoz és a saját Életed az Ég RENDJE szerint ÉLNI.

Erről IS szól a CsillagEsó Éve

.

.

Mi a fontos most?

1.

Anyagi szint

A múlt elutasításait, engedjük el… ne cipeljük tovább azt a téves teóriát, hogy „nem vagyok elég jó… nem érdemlem meg… nem tudom… stb…”

Értsd meg, hogy mások, másik képet hordoznak a Szabadságról, Boldogságról, Szerelemről! Egész egyszerűen MÁS az utatok… más a rezgésetek… más az Életről alkotott képetek!

 

Ez az ÉV, a csillagtávolságból, a messzi és a tegnapi múltból itt maradt emlékeink Testi-Lelki-Szellemi kötéseit FELOLDOZNI segíti.

 

De csak segít ebben!

Neked kell változtatnod… megengedned… elindulnod…. Neked kell ezt eldöntened, hogy a Fény felé mész és a tisztulás, az Élet Áramlásába belépsz!

Elengedni a fájdalmat, sértettséget, mellőzöttséget, önmarcangolást, önbüntetést, szeretetlenséget…stb… minden megszakadt, ki nem teljesedett kapcsolatodat és minden meg nem kapott tárgyat, titulust, elismerést, tiszteletet, szeretetet illetően.

 

Tudatosan, egyszerre elengedheted mindet és megbocsátasz magadnak – másoknak a történtekért, múltért, képzelt és valós sérelmekért (mindenért amit cipelsz és éltetsz a gondolataiddal a mai napig) hogy újra a Szeretet rezgésében Élhess.

…vagy…

Az Év történései, eszedbe fogják juttatni, fel fogják hozni a mélyre temetett és a naponta emlegetett történeteidet – és újra szembesíteni fognak vele, (más emberekkel, más szituációban vagy ugyanazokkal…) hogy újra átéld és VÉGÉRVÉNYESEN értékeld MÚLTNAK ami elmúlt (és csak Te tartod Életben, a gondolataiddal, érzéseiddel, az állandóan véresre kapart emléksebeiddel… )

Mit választasz?

Mindent, Mindenkinek megbocsátani és Szeretetben Élni…

…vagy…

…mindent támadásnak, lekicsinylésnek, bántásnak venni, a múlt terheit és ismétlődéseit cipelve sírni, vádaskodni, másra mutogatni, harcolni, támadni, irányítani próbálni továbbra is másokat… és  önmarcangolásban, hiányban, félelemben, szeretetlenségben Élni, továbbra is ?

 

2.

Lélek szint

A Lélek, maga az Élet bennünk.

Szeretetből van.

A Forrása Önmagunkban keresendő… csak mi táplálhatjuk a Szeretetünkkel ÖnMAGunkat. Amit Önmagunknak adunk, azt tudjuk mások felé kisugározni, csak olyan embereket, helyzeteket tudunk bevonzani, amit kisugárzunk…

Az Életenergiánkat, ÖnMAGunkból és a szeretettel végzett dolgokból tápláljuk. Minden más lény, felénk irányuló Szeretete csak a „közös kiáradásunk”kezdete.

A Szeretetkapcsolódásaink, kölcsönösen Fénybe borítanak minket…

Amikor ez nincs így, az Ember megbetegszik… hiszen elfordult a Fénytől és Örömtől…  a kapcsolódásai hazugságokra, félelmekre és szeretetnélküliségre épülnek…

A lehetőség a változásra, az új nézőpontok beengedésére, mindig lehetséges Ám, ez az Év, mindennel szembesít, amit még nem oldottunk fel – belül – ami még nincs Szeretetben Bennünk.

 

A Lélek, a Teremtő lehelete bennünk, mely a Szeretetben összeköt minden létezővel, minden Világgal.

 

Amikor megtagadjuk a Lelkünk (mást mondunk és mást teszünk… mást gondolunk és mást mutatunk…stb…) romboljunk a testünket az ellentétes érzéseinkkel, gondolatainkkal, tetteinkkel – vagyis nem vagyunk Szeretetben Önmagunkkal – akkor már az Isteni minőségeinket sem tudjuk a Földön megélni…

Vissza kell találnunk a Szeretethez…. A Magasságos Égbe, a hullócsillagokba vetett hithez- a kívánságainak teljesüléséhez.

Mert most, minden teljesül, amiért teszünk is

 

3.

Szellemi szint

Isteni Lényként, a Csillagok Fényét, Szellemiségét hordozzuk és a Test önmagát megújító erejét.

 

Csillaggyerekként születtünk le a Földre, magunkkal hozva a Csillagunk energiáit, ahonnan származunk… ahová a Szellemiségünkkel kapcsolódunk. A szellemcsaládunk lényeit, itt a Földön is megismerjük a kisugárzott rezgéseikből – ha odafigyelünk – és ők is megismernek minket.

 

CsillagEső Évében, MINDEN Csillag Szellemisége „lehullik” a földre, hogy a fizikaiban manifesztálódjon – általunk – Emberek által – megteremtődjön, megújuljon, átalakuljon, ÚJ Életre keljen.

Az a kérdés, engeded-e élni amit TUDSZ, amit MAGadban hordozol?

…vagy…

A szerzés, halmozás, akarom-törvény (nyerni, uralkodni, mindenáron mások felett) bűvkörében, illetve önmagad esetleg mások minősítgetésével, tengeted az életed?

.

.

.

Mi várható?

Gyors változások… bizonytalanság… váratlan fordulatok ideje, ez az Év…

A változások szükségszerűek.

Előbb mindig MAGunkon kell változtatni – utána indul csak be a Változás. Mármint az a Változás, ami felszabadít és láthatóvá teszi a lehetőségeinket.

 

Ha nem kezdjük el a változtatást (a múlt elengedésével) a múlt történéseire épülő, önmagunk áldozatszerepének ismétlésének megtörésével – akkor minden ránk borul és maga alá temet… A Változásnak ezen formája, a kilátástalanság, eltemetettség és a halálos mozdulatlanság…

 

… mindenképpen Változás van…

A bizonytalanság mindennapos.

Ez NEM természetellenes!

Mikor tanuljuk már meg, hogy az Örök Változásban, NINCS biztonság!?

Mikor tanulunk meg táncolni, ritmust váltani minden váratlan fordulatra… és Élvezni az Életet?

 

Minden döntésünk – Beavatás.

Életbe-avatás. Élet Beavatás.

Csak a saját Életünkről dönthetünk.

 

Minden Bennünk van – Mindent megkaptunk, amit megmutathatunk, amit megteremthetünk, amivel Boldogok lehetünk.

 

Nem kell keresnünk senkit társnak, csak MAGunkat kell megmutatnunk…ami felé megyünk… és AZOK, akik ugyanúgy rezegnek, ugyanazt szeretnék – azok megtalálnak minket

…és egy darabig majd EGYÜTT haladunk…

.

.

Ezért, bármely kapcsolódásaidat illetően (az üzleti életben is), mindenképpen tegyél fel kérdéseket MAGADNAK, mielőtt igent mondasz egy feladatra, projektre, összekapcsolódásra.

 

Az anyagi világ kérdései:

El tudom-e viselni az odavezető út váratlan fordulatait, Magam és az emberek ÁTVÁLTOZÁSÁT, lemorzsolódását vagy az újak hozzám tartozását – amikor sikert, csillogást, és a 3D-s világ minden elismerését megkapom?

El tudom-e viselni, a teljes bukást, hogy nem sikerül és elveszítem minden hitem, Életerőm, kapcsolatom, anyagi javam, amit ebbe a „projektbe” beleteszek?

 

A Lélek kérdései:

Örömmel, játékosan tudom-e ezt csinálni… benne lenni… áramoltatni az intuíciómat, kreativitásomat, energiáimat, hogy az emberbőr ruhám is épüljön-szépüljön, ahogy megalkotom, ahogy megÉlem, ahogy végigviszem, majd ELENGEDEM, a fizikaiban ezt a Teremtésem?

Felvállalom-e, a SzerElem állapotát és kiáradását?

 

A Szellem kérdései:

Ebben a „kapcsolódásban” felismerem magam, másokban?

Látom az Egységet, az Egyediséget és a Teljességet a Nagy-Egész összekapcsolódásban?

Szívből, önállóan és önként döntök-e, az EGYÜTT haladás mellett (vagy félelemből, hiányból, megfelelésből)?

Látom-e, hogy a Szellemiségem, Tudásom, másokéval kapcsolódva egy nálamnál nagyobb JÓT hoz létre, amely mindenki javára válik?

.

.

.

CsillagEső Éve – 2021 – Isten hozott!

Sok Áldással, kinccsel, fénnyel, útmutatással, küldött most a Teremtő…

Köszönöm, hogy jeleiddel, történéseiddel, mutatod, hogy eljött az idő a megújulásra. Letisztítom magamról, amivel még nem mertem szembenézni, amit még nem mertem elengedni, amihez eddig ragaszkodtam.

Tudom, hogy a Szeretet NEM fáj! Ami fáj, az a saját Önbecsapásom, amit hazugságokkal éltettem mostanáig… így, ami fáj az elengedem…

Elengedem a múltam.

Együtt táncolok, a mindennapi Változással.

Gondolatról, gondolatra megújítom MAGamat…

Gondolatról, gondolatra megújítom a sejtjeimet… az egészségemet… a kapcsolataimat…

Felismerem, amikor a saját Csillagom Szellemisége a szívembe hullik és megvalósítom itt a Földön is, ami Odafönt már ÉL… hiszen ONNAN hoztam…

Én vagyok a Teremtő és én vagyok a Teremtett is!

Én vagyok az Alkotó és az Alkotás is.

Fényből és Szeretetből vagyok. Szeretetből Teremtek.

Szeretni jöttem… a megbocsátáson át, Önmagam Szeretetét áramoltatni a Világban.

ÚJ ÉV! Elfogadom az Áldásaid!

Szívembe fogadlak.

Áldott vagyok.

ÉLEK.

Köszönöm!

.

.

A Tűzszekerek meséje

CsillagTalizmán

A Lelkünk 13 Ereje

 

Szeretettel:

Mátyás Anita

– 2021 –

.

.

Weöres Sándor:

Az új évezred szelleme

 

Mindent Isten szemével nézni – se férfiasan, se nőiesen –

hanem mint a szent herélt, s a kétnemű, a teljes-ember!

Nem azzal közeledni hozzád, vagy bármihez: “ilyet és ilyet

akarok, megfelelsz-e?” hanem azzal: “milyen vagy? mert

olyannak óhajtlak szeretni, amilyen vagy.”

Teljes igénytelenség ez és teljes igény.

Mert nem csak az csendül belőle: “olyan legyél, amilyen vagy”, hanem az is: ” és saját hajlamaid által emelkedj és tisztulj odáig, ameddig csak bírsz.

“Eszmény nélkül nézni, mindent szeretettel – a gyilkost,

vagy a puhányt éppúgy, mint a hőst, vagy a szentet –

Istenem, a Te szemeddel néznem – az én szememmel – ó hogy ezt adod nekem!

.

–