... betűkben a sorsod, számokban a jövőd... számmisztika, névelemzés, babanévmágia, boszi-suli, önismeret, önfejlesztés
 

…betűkben a sorsod, számokban a jövőd…


   dec 03

Évzárás

Számmisztikailag, a Szeretet rezgései, november Teremtő erői, az egész decembert áthatják.

Mit teremtettél eddig? Hányszor voltál Szerelemben?

Mert teremteni csak a SzerElem állapotában tudunk Előrevivőt, Életet Éltetőt!

.

A szerelem képlete

.

A SzerElem – a jóból jobbat törvénye, az Élet, az Elemek harmóniába hozása, Benned!

Jóból-jobbat pedig csak úgy tudsz Teremteni, ha elengedsz, levágsz magadról, minden feleslegest, rombolót, az Élet áramlását gátló – teóriát, embert, dolgot, helyzetet….

Nem a másik Emberből vagy a Világból kell kiirtani a SZÁMODRA „ROSSZAT”, hanem Magadról kell levágni, Magadból kell elengedni, mindazt ami nem a tiéd – hogy feljebb emelkedhess.

Mert csak az lehet hatással rád, amit belül Éltetsz, amihez ragaszkodsz.

Nincs szerelem férfi és nő közt, elengedés, megbocsátás nélkül… ahogyan nem Él a SzerElem, nem hoz Harmóniába Benned semmit, elengedés, változtatás nélkül!

.

Nap és Hold

.

Közeledik az év vége – és most nem csak a polgári évre gondolok, amely január 1.-től december 31.-ig tart, hanem a Természet évére, amely a Téli napfordulótól, a következő Téli Napfordulóig tart.

Hold évéből átlépünk Nap évébe, december 22.-én :)

Hogyan éltél Hold évében, a női minőség évében? Megtisztítottad-e magad a tanult, átvett, beléd nevelt, „szabályoktól” ?

Megélted-e a kommunikáció, a szeretet, az önszeretet, a kreativitás, a bőség, a kiáradás, a változás-változtatás, a megbocsátás, az elengedés, a megérzés csodáit?

Mert amilyen női minőséget Éltetsz odabenn a szívedben, olyan férfi minőséget fogsz „megszülni” a Nap évébe lépéskor…

Mindannyiunkban van férfi és női minőség. Nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak!

Ha férfi vagy és utálod, megveted a nőket vagy hazugnak gondolod és tartasz tőlük, akkor odabent a szívedben is egy ilyen női minőséget éltetsz.

Ha nő vagy és hasonló félelmeid, teóriáid vannak a férfiakról, akkor a benned élő férfi minőséged is pont ilyen….

Amint bent, úgy kint.

Ezt a rezgést bocsátod ki és ilyen férfit vagy nőt vonzol, aki pont ezekkel a rezgésekkel tud kapcsolódni veled.

…és…

Ha nőként, a női minőségedet nem éled (megtagadod, elnyomod, szégyelled vagy félsz tőle) akkor önmagadban azt a férfi minőséget Éled, az van túlsúlyban ami csak olyan vonzást tud áramoltatni a férfiak felé, ami a nők megtagadásával, elnyomásával, megszégyenítésével és félelembe tartásával rezgő férfi egyedeket hozza eléd…

Ha férfiként, a férfi minőséggel kapcsolatos saját rejtett, meg nem élt, szégyellt, elnyomott, részed van túlsúlyban, akkor azt a női részeidet élteted… ami olyan nők felé indít vonzást magadból, akik a férfiak elnyomásával, megszégyenítésével, „foglalkoznak” a mindennapjaikban….

Olyat vonzol, amilyen rezgést kibocsátasz – amilyen vagy…

.

Harmónia

.

Ez az évzárás – amikor átmegyünk a Hold Évéből a Nap Évébe, a legnagyobb lehetőség, hogy Önmagadban helyreállítsd az Élet egyensúlyát, ami a saját női-férfi minőséged harmóniája is.

Teremtsd meg azt a kiegyensúlyozott minőséget magadban, amit látni akarsz a világodban!

December 22.-ig, bármikor, egyetlen pillanat alatt dönthetsz úgy, hogy ledöntöd az eddigi hozzáállásodat, a korlátaidat és a végtelen lehetőségeket választod, lényed, lelked, gondolataid, szíved, Teremtőerőd, megtisztítására…

 

Megengedheted hogy a bőség, a női energiák, a Hold váltakozó áramlása feltöltsön majd levágjon minden felesleges teóriát, begyöpösödött keretet a – Benned Élő – női vagy férfi minőséggel kapcsolatban…

 

 

Decemberben összesűrűsödnek a Hold Év energiái és egyetlen hónap alatt újrateremtheted az egész Hold Év rezgéseit.

Micsoda lehetőség! Ugye érzed?

 

Bőség és áramlás… kitárulkozás és mindennapos változás… A Szeretet hónapja, ahol megtörténik (ha engeded) az elengedés és a megbocsátás… és kapcsolódni tudsz az Isteni részeddel…

A HÁLA ideje. Hála az Életedért és Hála azokért a dolgokért, emberekért, teóriákért, akiket-amiket elengedsz.

Hála a fogyó nappalokért, a külső sötétségért – ami a Belsődben lévő sötétségben – az elengedéseid, megbocsátásaid, következményeként – apró szikrácskákból, felgyújtja a Fényt…

.

A Sólyom szabadsága, a Nap ragyogása

.

December 22. Téli Napforduló – a Fény születése…

Minőségi idő – melyben megfogan Bennünk – az anyagban – az Isteni Fény. A Szellem és az Anyag nászából Életre kel az Isteni részünk… és minden más, amely Bennünk újra fényt kap!

 

Amit „bévül” nevelgetsz, annak adsz most fényt. Ha a magányt – annak… ha a betegséget – annak… ha bőséget, boldogságot, szeretetet – akkor annak!

Vagyis, a „láthatatlannal” – az Isteni MAGunkkal való teljességünk, az Égi világgal, az őseink szellemiségével való kapcsolódásunk, a Téli Napfordulókor megnyílik…

 

A Nap ilyenkor 3 napig nem mozdul – mintha haldokolna. Ilyenkor is meg kell tisztítani magunkat a halott, idejétmúlt, fájdalmas, visszahúzó dolgoktól, hogy a fényünk újra ragyogjon, melegítsen és teremtsen…

A három nap elmúltával, megszületik az Új Nap . kívül és belül – és fénybe borulnak a szellemiségünk magvai, így a LELKÜNK, újra ÉLŐVÉ alakítja – a fájdalmakat, hiedelmeket, elengedő Testünket :)

 

Valódi belső utazás kezdődik, ahogyan belépünk a Nap Évébe.

A „láthatatlannal” – az Isteni MAGunkkal való teljességünk megtapasztalása – annak a Teremtésnek az ideje, mely egészen a Tavaszi napéjegyenlőségig tart. Az Isteni Világgal, a saját Istenségünkkel való kapcsolódás hónapjai következnek….

 

Belül teremtünk, belül fényesedünk, belül emelkedünk… belül engedünk el, belül bocsátunk meg… Az Isteni gyümölcseinket ebben az időszakban érleljük – Teremtjük. Ahogyan fényesedünk, emelkedünk, úgy fénylik és magasodik a Nap is az Égen. Olyanok lehetnek a mindennapjaink, mint a Nap Útja… kiteljesedettek mert mindenkire szórjuk a fényt, anélkül hogy minősítenénk, ledorongolnánk, manipulálnánk… csak HAGYJUK, hogy aki hozzánk akar tartozni, az kövessen….

 

Ehhez a belső Nap megszüléséhez kívánok

–         bátorságot, hogy kilépj a kereteidből (hogy hogyan kellene működni az Életnek és másoknak az életedben)

–         megengedést, elfogadást, az Új Fény, új rezgések, új információk, beeresztését a világodba

–         elengedést, a halmozást és az érdek kapcsolatok felszámolását

–         megbocsátást, hogy a Szeretet és Hála ragyogása Benned, meggyógyítsa végre a Lelkedet – és összeforrva a Nappal együtt ragyogjon a férfi és női minőség Bévül és Kívül, egész Évben…és azon is túl….!

Szeretettel

Mátyás Anita

 

Utóirat:

A december 22.-én kezdődő Nap Éve, 13 holdhónap ölelésében, a 13 Lélekerőnk körforgásának ciklusaival segíti a Földi Élet, a test Öngyógyító folyamatainak megértését, előtérbe helyezését, megújítását, használatba vételét…

Ez a folyamat 2019. november 27.-én Újholdkor elkezdődött.

A facebookon elindítottam egy csoportot, egy „Öngyógyításra felkészítő kurzust” amely egész Holdévben a Természet körforgásával együtt haladva, mindig azzal az időszakkal, LélekErővel, Éltető Elemmel, foglalkozik, ami éppen ERŐBEN VAN.

December 20. péntekig lehet csatlakozni.

Részletek itt: Öngyógyító Évkör – Nap Éve

 

 

Mindennél fontosabb, hogy munkánkat, hajlamainkat és életütemünket egyeztessük A TERMÉSZET NAGY ÉS ÖRÖK RITMUSÁVAL. A hold járása, a szelek fordulása, a nap forrósága, az éjszaka áramai, mindez alakítja személyes sorsunkat, keddi vagy szerdai életrendünket is: az ember hallja, nagyon messziről, az intéseket és figyelmeztetéseket, a világmindenség óvó-igazító zörejeit… Egyszerre kell élni a nappal, a holddal, a vizek áradásával, a hideggel és meleggel: soha nem ellene, mindig belesimulva a világ összhangjába, a teremtés és pusztulás teljes rendjébe. Csak azok botlanak meg az életben, akik valahogyan belülről süketek a világ hangjai iránt.

– Márai Sándor –


   dec 03

Advent (régen és most)

Az advent szó jelentése „eljövetel”… az Úr eljövetele

Advent a karácsonyi előkészület négyhetes időszaka. (Ekkor veszi kezdetét a „karácsonyi ünnepkör”, ami január 6.-ig, Vízkeresztig tart.) A katolikus egyház eredetileg minden héten szerdán és pénteken böjtöt, szombaton a hústól való tartózkodást rendelte el. A vallási előkészületeket a BÖJTÖN kívül a hajnali misék, roráték jelentették.

.

Tilos volt a zajos mulatság, tánc, lakodalom, de a 4 hetes időszak ájtatosságához hozzátartozott a termékenységvarázslás, termés-, időjárás-, férj-, sőt haláljóslás is.

.

A cél az volt, hogy mágikus módon segítsék elő a következő esztendő sikerét mind a földművelésben, állattartásban, mind pedig az emberek egyéni életében.

Hozzátartozott ehhez a gonosz, rossz szellemek, a boszorkányok elhárítására, elűzésére vonatkozó számtalan eljárás is.

 

Az advent Krisztus-váró hangulatát alapvetően meghatározták a hajnali misék, amelyeket ebben az időszakban reggelente napfelkelte előtt tartott az egyház. A régi magyar nyelvben nevezték angyali misének és aranyos misének is.

 

A különleges időpontban tartott istentisztelet, a korai harangozás, a sötét reggelek sejtelmes izgalma a magyar katolikus nép különleges élményévé tették a hajnali misét. Varázscselekedetek, különösen szerelmi varázslások sokasága fűződik hozzá.

 

Az advent időszakában szerveződtek és készültek fel a betlehemesek, kántálók, ostyahordók és egyéb karácsonyi játékok előadói. Némely vidéken már advent idején megkezdődött a kántálás és a betlehemezés. A kántálást néhol kóringyálás, pászlizás, mendikálás, angyali vigasság néven emlegették.

 

A legjellegzetesebb adventi szerelmi jósló cselekmények álommal és böjttel kapcsolatosak. Legfontosabb motívumaik a lány böjtje (egész nap semmit sem fogyaszt, vagy csak fél pirítóst, 3 csepp vizet, 3 szem búzát); férfiruha vagy ételmaradék (a pirítós másik fele) ágyba helyezése; más területeken kendermag szórása a favágítóra vagy a fekvőhely közelébe, lefekvés előtt pedig fohász a nap szentjéhez:

.

koszorú

.

Az Advent, tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje. Négy hétig tart. Advent idején minden vasárnap egy-egy angyal száll le a földre. Az angyalok békességet hoznak, s keresik az emberek szívében lakozó tiszta szeretetet.

A KÖR-koszorún, a gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal, eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten a várakozónak ad karácsonykor.

Minden gyertya egy-egy fogalmat szimbolizál: hit, remény, szeretet és béke.

A gyertya, a Biblia alapján a Logosznak, a Világ Fényének szimbóluma, a keresztény szimbolikában Krisztus jelképe. A gyertya is megsemmisül, miközben fényt ad, miként az Üdvözítőnek is meg kellett halnia, hogy az embereket megváltsa. A gyertya a szentháromságot testesíti meg – a láng, a kanóc és a viasz egysége folytán. A gyertya végigkíséri az embert az életen, a keresztelő alkalmával éppoly jelentős szimbolikus szerepet játszik, akárcsak a születésnapi tortán, a haldokló mellett vagy a ravatalnál

 

Források:

Magyar Néprajz

Kis Magyar Néprajz

Dr. Mátyás István gyűjtései

.

.

 

Advent első hete

Első vasárnap: December 1.

 

Van-e benned HIT-MAG?

Aztán, hová vetetted?

Teremtőbe, Emberbe, Magadba?

Nem mindegy ám, hogy MIND EGY, ha Te nem EGYNEK látod.

Magad vagy a HIT-MAG, az emberbőrbe bújtatott Teremtő.

Te Teremted a világod.

 

Advent első hete erről szól: a világodban, minden a Te Teremtésed… minden szavad… minden gondolatod… minden cselekedeted Teremtő.

 

A hit tehát az a meggyőződés, hogy amit gondolsz, mondasz, érzel, teszel, az minden körülmények közt megvalósul….

Amikor nincs benned ellentmondás és mindezt már Tudatosan teszed, az a Bizonyosság – hogy a Hit Teremtő ereje, mindig megvalósítja általad, amiben Hiszel.

 

 

Kérdések:

Te kibe-mibe veted a Hited?

Mit kéne tenned, (mit kéne elengedned) hogy Magadban higgy?

.

.

 

Advent második hete

Második vasárnap: December 8.

.

.

 

Advent harmadik hete

Harmadik vasárnap: December 15.

.

.

Advent negyedik hete

Negyedik vasárnap: December 22.

Téli Napforduló

.

.

.

Áldott Adventet !

Szeretettel: Mátyás Anita

.

Szeretettel <3

.

.


   aug 01

Szerelem és Halál

Ez az időszak, nem arról szól, hogy vagy szerelembe esünk vagy meghalunk (bár ez sem kizárt :) ) hanem arról, hogy elfelejtettük, hogy mi a Szerelem és mi a Halál.

Olyannyira eltávolodtunk a Természettől, hogy sokszor ellentétpárokként kezeljük ezt a két szót, sokszor pedig mindkettőtől félünk – holott mindkettő az Élet természetes része.

Amilyen nézőpontból nézed, úgy van hatással rád mindkettő. Ahogy a fejedbe belevésted, megtanultad, elképzelted – ahogy őrizgeted magadban ezt a kialakított képet, úgy nyomja rá bélyegét az egész Életedre.

 

Egy szempont nem mutatja meg a teljes képet….

 

A Szerelem maga az Élet, a Halál pedig valaminek a VÉGE.

Az Élet folyamatos változás… és minden változásban van halál és újjászületés.

 

Lehet, hogy mindennap meghal valami bennünk… meghal valaki a környezetünkben… és igen, egyszer mi is elbúcsúzunk a földi Élettől.

Minden ami VAN az Életünkben, elmúlik, meghal, egyszer, tehát minden Kezdet – mikor beteljesíti önmagát – Halál is egyben, hogy aztán átalakulva újjászülessen….

Minden Halál újrakezdés.

.

Minden Halál, újrakezdés.

.

Nincs olyan Szeretet vagy Szerelem, mely ELŐTT ne lenne Halál… ne lenne elengedés, elfogadás, megengedés!

A Szeretet és a Szerelem ÁLLAPOTA, mindig megújuló Életerő, amely tágul, táplál és ÁRAD.

A Szerelmet mindig a SZERETET táplálja… vagyis NINCS Szerelem – Szeretet, Önszeretet nélkül!

 

A Halál és a Szerelem fájdalommentes.

A hiányból született VÁGYAK és a HALDOKLÁS az, ami fájdalommal jár… és ez a haldoklás az, amely megnyomorítja, befalazza, megöli, a Szeretetet és ezzel a Szerelmet is Bennünk.

 

Az Élet és a Természet, minden része összefügg. Az a kérdés, hogy a TE természeted mennyiben tér el a Természet körforgásától?

A haldoklás, az elhanyagoltságban, a döntésképtelenségben, halogatásban, haragban, szeretetlenségben, céltalanságban, mozdulatlanságban, változásnélküliségben, fájdalom-betegség őrizgetésében, kezd el terjeszkedni.

Ezeket nem mások okozzák!

Mi tesszük ezt saját magunkkal.

.

A Természet nem haldoklik...

.

A Természet nem haldoklik. A fák, virágok, élnek, megújulnak… és amikor eljön az ideje, meghalnak…

A rügy nem sír, nem haldoklik, amikor megszűnik rügy lenni és levél vagy virág lesz belőle. A virág sem haldoklik, amikor termés lesz belőle. A virág meghal. Ahogyan a levelek is meghalnak ősszel, amikor lehullanak….

Amikor megmetszik a szőlőt és leesnek a vesszők vagy letörik egy fa ága – nincs haldoklás… ami leesett, az a rész meghalt…

A szőlő és a fa is megkönnyezi, amit elvesztett – de nem kezd el siránkozni, félni, hogy miért pont azt a vesszőt vágták le … miért pont azaz ág tört le…

Hanem csak hagyja, hogy az Élet átáramoljon azon, ami megmaradt… azon ami VAN.

 

Látod a nagy EGÉSZET a Természetben?

Látod, hogy nincs haldoklás?

Látod, hogy nincs ragaszkodás… időhúzás… kapaszkodás……?

Élet van… Halál van… Változás van… Megújulás VAN.

 

Az ember nem így csinálja….  Halmozza a régi terheket, sérelmeket…. Halmozza, a vagyont, a sikert, a titulust, az elvárásokat, nőket, férfiakat, munkákat, betegségeket…. növeszti a vadhajtásokat… Semmitől nem akar megválni… semmit nem akar elengedni.

Fél.

Fél, hogy nem lesz elég, ami megmaradt… ami VAN… és attól is fél, hogy más jobban jár vele, ha ő elengedi, lemond róla…

  • Majd elcserélem, eladom, elhagyom, elengedem… Majd… majd… majd …..Ha felmegy az ára…. Majd ha jobb munkát, jobb nőt… jobb férfit találok….

…és eltelik az Élet – óvintézkedésekkel, szabályokkal, játszmákkal, elégedetlenkedéssel, félelemmel, hiábavaló reményekkel, begyökösödött teóriákkal….

Ez a haldoklás.

Szerelemnélküliség…

Halálfélelem, hogy mindent, amit megszereztünk, amit-akit ismerünk, el kell engednünk, itt kell hagynunk.

.

szivszakadás

.

Nem éltethetjük a Szerelmet, ha félünk a Haláltól, az elmúlástól. A kettő együtt nem megy!

Mindenképpen sok Halál történik velünk az Életünk folyamán! Sok megújulásban van (lehetne) részünk.

Az a kérdés, mennyire félsz az új beengedésétől, az ismeretlen megtapasztalásától – és mennyit haldokolsz attól, hogy elengedj valamit vagy valakit?

Hányszor nem engeded meg, hogy a Halál elvigye egy-egy teóriádat, nézőpontodat, eszmédet, betegségedet? Hány évig haldokolsz egy-egy szorongató élethelyzetben?

 

A Szerelem folyamatos mozgás az Életörömben… Szeretetben történő cselekvés, kiáradás.

A Halál egyetlen lépés… egyetlen pillanat… A haldoklás viszont lehet nagyon-nagyon hosszú…

 

A szeretet minőségében történő cselekvés – mindig, Szerelem-Teremtés, táplálás és a Halál – haldoklás mentes – ELFOGADÁSA.

 

Mindkettő:

– megkérdőjelezi az eddigi, ismert világodat…

– elkerülhetetlen…

– elfogadás

– alázatra, megbocsátásra tanít

– mindent szabályodat, teóriádat felülírja, eltörli… a játszmáidat bedönti

– az új nézőpontokat megengedi, a régi eszméket lerombolja

 

A Halál és a Szerelem nagyon közel álló dolgok, mindkettő az Önfeladásról szól… és arról hogy visszakapcsolódunk az EGYséghez. Egyik sem ítélkezik… egyik sem akar győzni, uralkodni… Mindkettő van.

 

Önfeladás:

Amit felépítettem magamról, a viselkedésemről, a szabályaimról, látásmódomról….  az igény-rendszereimről…. Másokról….Életről, Halálról…a Világról… – azt hagyom összedőlni…  Hagyom, hogy csak a VALÓSÁG maradjon meg… hagyom, hogy másképpen érzékeljem az Életet – az Élet Egységét …

 

 

Szerelem

A Szerelem, NEM társ és nem kapcsolatfüggő állapot. Nem kell hozzá senki más. Nem egy férfi vagy nő megszerzése a cél, hanem Önmagad fényének kisugárzása, felvállalása – az Életed Teremtése. Ennek az állapotnak az eléréséhez, megtartásához – mint írtam az elején – Önszeretet szükséges :)

.

szerelem

.

Amikor szerelmes leszel az Életbe, elveszíted a mások rossz tulajdonságán, tettein, múlton való rágódást – elfogadod magadat és őket is olyannak amilyenek – és ha kell, tovább lépsz.

 

Amikor a Bennünk Élő Szerelem csodáján át, nézünk egy másik Emberre – látjuk minden hiányosságát, játszmáját, az összes önmaga köré épített falát…és látjuk a benne lévő vágyakat, kielégületlenségeket is…

 

És ekkor van egy PILLANAT…

Meg akarod menteni – ki akarod elégíteni a vágyait… képesnek érzed magad, hogy megváltoztasd az életét… és azonnal elkezded alakítani a kapcsolatot…

…vagy…

Hagyod, hogy megismerd a másik Embert…

Az első esetben, azonnal eltértél a szerelem rezgésétől. Bár adni AKARSZ, de azonnal kapni is egy kapcsolatot.

 

Ezek a vágyak a hiány szülöttei:

Nincs kapcsolatom…

Nincs kivel ágyba bújjak…

Nincs aki átöleljen…

Nincs kinek kiöntsem a lelkem…

Nincs kivel építsem a jövőt…

….

Ilyenkor Te tekintesz magadra fájdalommal!

És ebből az állapotból, ebből a szomorúságból, próbálsz Szerelmet adni – hiszen láttad az ő vívódásait, vágyait – és máris meg akarod változtatni az életet … és persze a tiédet is jobbá akarod tenni…

(még egyszer mondom) ezek „csak” hiányból született vágyak, amivel letértél a Szerelem rezgéséről.

.

kivirágzott a szivem

.

A szerelem megfigyel, elfogad, megismer, összehangol… Nem akar megmenteni, jobbá tenni egy embert. A szerelem nem akar kapcsolatot, biztonságot….

A Szerelem ÁRAD, anélkül, hogy kisajátítana, akarna, bekategorizálna, megszabna bármit is.

A szerelem NEM az ágyba bújás tüze… nem a kisajátításé… nem az „építsünk házat…csináljunk gyereket… legyünk boldogok”, lángolása…

A Szerelmet nem a vágyak hajtják – hanem függőségek, megfelelések, akarás, megmentés és áldozat szerep nélkül LÉTEZIK, a JELENBEN… Ez a Teremtés állapota :)

 

Amikor minden úgy történik, ahogyan LEHETSÉGES – nem pedig az én hiányom, vágyaim, pótlása a cél… Amikor nincs megszabva a VÉGeredmény… nincs benne elvárás, akarás, haszon – akkor vagyunk Szerelemben, akkor vagyunk benne az Élet Áramlásában, a JELENBEN.

 

A szerelem nem bekategorizált „valami”, ami csak a párkapcsolatokra vonatkozik – hanem azon túl, az Élet minden területén ott van.

Végezheted, a munkádat a Szerelem állapotában ,,, átölelhetsz egy fát….beszélgethetsz vadidegenekkel… tulajdonképpen az egész napodat, a saját Életedet töltheted ebben az áramlásban. Ha ezt választod  :)

 

A Szeretet, a Szerelem, mindig benned ÉL. Sosem fogy el :) Amikor szabályozni akarod, falak, teóriák, közé nyomorítod, másoktól elzárod, akkor összeszűkül és haldoklásnak indul az Életed.

Ugyanez történik, amikor egy másik embert akarsz „kordában tartani”, a személyes szabályaid, elképzeléseid, tanult dolgaid, eddigi tapasztalásaid szerinti, átlátható rendbe – egy általad működőképesnek ítélt kapcsolatba – próbálod bele passzítani, bele-változtatni…

Ez az Életerő megölése. A sajátodé és a Másiké is.

 

Haldoklás

Írtam már fentebb a haldoklásról:

A haldoklás, az elhanyagoltságban, a döntésképtelenségben, halogatásban, haragban, szeretetlenségben, céltalanságban, mozdulatlanságban, változásnélküliségben, fájdalom-betegség őrizgetésében, kezd el terjeszkedni.

Ezeket nem mások okozzák!

Mi tesszük ezt saját magunkkal.

 

Ha abba szeretnéd hagyni, akkor jó hírem van :) Az Élet körforgásába, a Szerelem állapotába, visszatérni egyszerű!

.

szeretem magam <3

.

Be kell lépned a szíved mélyére és az ott lévő, őrizgetett dolgok között, meg kell találnod az Önszeretetet. (Ami nem az önzőséget jelenti!) Magadhoz kell ölelned és fel kell tenned egy kérdést, jó sokszor magadnak:

Mivel azonosítom magam?

Mivel azonosítom magam a különböző kapcsolataimban?

 

Kövér, sovány, ügyes, beteg, agresszív, rákos, szétszórt, áldozat, megmentő, eltartó, eltartott, Casanova, kurva, jó, rossz, elhagyott, elhagyatott, gazdag, tiszteletre méltó, magányos, meg nem értett, mohó, értéktelen, szegény, kapzsi, szeretetreméltó, nincstelen, félős, bizonytalan, életképtelen, halálos beteg, főnök, coach, gyárvezető, politikus, jó apa, rossz anya, szófogadatlan gyerek, családszerető, szerető, becsületes,…………………….. és a többi……

 

…és ha már megvan egy hosszú listád erről, akkor: minden egyes titulust vágj le magadról, gondolkodás nélkül!

Igen – a „pozitív és a negatív” azonosításokat is!

 

Amivel azonosítod magad – megköt téged. Ahhoz a SZEREPHEZ köt, amit megneveztél, amivel megbélyegezted magad.

Mert minden egyes „jó” szerephez is, bevállaltál valamit pluszban, amit jól meg is indokoltál magadnak…

A „jó apa szerep” például, nagyon nagy dolog! De lehet ehhez 5 munkahely kell, hogy mindent meg tudj venni a lurkóknak, miközben elhanyagolod a feleséged… a főnökeiddel való kapcsolataidban áldozat szerepben vagy, mert nem mered megmondani az igazadat nekik, nehogy kirúgjanak – mert akkor nem tudod anyagilag teljesíteni a fejedben elképzelt  „jó apa” szereped.

…de TE, továbbra is ragaszkodsz ehhez a szerephez…. És pont így, pont ennyi „áldozattal”…

 

Minél jobban ragaszkodsz, annál gyorsabb a haldoklásod……… Mert mindenki változik körülötted… a gyerekek… a feleséged… a főnökeid…a pénzed…

Csak Te ragaszkodsz a „jó apa” szerephez…

…eltelik pár év….

Aztán észre veszed, hogy már csak 1-2 ember TISZTEL a jó apa szerepedért – de ebben nincsen benne sem a feleséged, sem a gyerekeid, sem a főnökeid …………….. …és egyszer csak, megbetegszel, haldokolni kezdesz………

…és ez minden egyes (+ és – ) azonosulásoddal így van.

Engedd el mindet!

 

Mindegyik megvan Mindenkiben – de amivel és amennyivel, azonosítjuk magunkat, annyi helyen nem áramoltatjuk az Életünket!

Amit kiemelsz, amit felteszel egy polcra, amit nem akarsz megváltoztatni – az nincs benne az áramlásban, nincs benne a Szerelem rezgésben – hiszen elvárásaid vannak, hogy az mindig ugyan olyan „jó” legyen!

 

Ugye érted?

Az Élet és a Szerelem áramlásában minden VAN és amikor megállítod az áramlást mert kiemelsz valamit, hogy megtartsd – haldokolni kezdesz…. Ahogyan, bármely negatív ragaszkodásodról sem tudod levenni a fókuszt, (rákos vagyok, megátkoztak…stb…) a teóriád ugyanúgy megköti, megállítja, a Szerelem áramlását az Életedben és ugyanúgy haldokolsz tőle, mint amikor a „számodra jót” akarod örökre magadnak…

 

A földi Élet vége…

Nehéz látni, végig csinálni, amikor a szeretteink szenvedését, haláltusáját látjuk. Nehéz elharapni a nyelvünket, hogy ne mondjuk meg ezerszer, hogy így kéne vagy úgy kéne tennie a betegnek, hogy jobban legyen….

.

kereszt

.

Nehéz forgatni, pelenkázni, a fájdalmát, sírását, önmarcangolását vagy azt hallgatni, hogy mi (vagy mások) mennyi mindenben vagyunk hibásak, rosszak………………………………

Ilyenkor minden nehéz.

Méltósággal, elengedéssel, elfogadással, meghalni, csak kevesek kiváltsága…. Mert kevesen élnek az Élethez méltó Szerelem áramlásban…. kevesen élnek elengedésben, elfogadásban… kevesen élnek haldoklás nélkül…

 

Amilyen az Életed, olyan lesz a Halálod

 

A Halál pillanata nem fáj. A test morfinokat juttat a vérbe és egy euforikus állapot hatása közben megszűnik a szív dobogni….. és a Lélek kiszabadul a test börtönéből…. A Test meghal, a Lélek újjászületik…

 

A Halál és a Szerelem, az Élet természetes részei… nincsenek megkötések, címkék, korlátok, kategóriák… Mindkettő elfogad olyannak amilyen vagy. Nincs győztes és nincs vesztes egyikben sem!

 

Sok kérdés van még:

– TE elfogadod-e magad és másokat, korlátok, kategóriák, minősítések (jó-rossz, nyertes-vesztes szerepek nélkül?

– TE rombolod-e kártékonyan, a Magad Életét – az Élet áramlását – halmozással, teóriákkal, Szerelem nélküli, változtatási képtelenséggel?

– TE elfogadod-e, megéled-e, a Szerelem állapotát és a Halál pillanatát?

….

 

Folyt.köv.

Szeretettel: – Mátyás Anita –

 

 

Egyetértesz? Tiltakozol?

Írd meg a hozzászólások közt, ha mered… :)

.

.


   ápr 28

Változásra várva = Önmagunkra várva…

 

 

Ígéret Havának legfontosabb rezgései a változás, változtatás, tanulás, tanítás, utazás (szellemi és földi utazások is ) Ebben a hónapban erőteljesen rezegnek a „valahová” tartozással kapcsolatos belső vágyaink… Hit a Bizalomban, a REND-ben és valami Felsőbb Erőben (mindegy hogy hited szerint minek hívod, Istennek, Univerzumi Energiáknak… Forrásnak… stb…)

.

A Változás hónapjában járunk… a TÖRTÉNÉSEK idejében!  Cselekvő hónap, tehát ha Te kezdeményezed a változtatást Önmagadon, akkor uralod az Életedet, ha viszont hagyod hogy „csak úgy” történjenek életed eseményei, ahogy a környezeted, (főnököd, anyósod, bankod, pártod, stb…) szeretné, akkor lehet, hogy elszenvedője leszel a „véletleneknek”

Pedig… véletlenek nincsenek :)

.

Lélek…

Egy belső úton megyünk most át, amelyben a Lelkünk TISZTULÁSA teremti a világosságot… Meghallva, megértve, kimondva, kisírva, leírva, megálmodva… vagy megénekelve – megteremthetjük ennek a belső hangnak a sugallatát, az anyagi világban is :)

 .

belső út

.

A Lélek maga az ÉLETÖRÖM, a Szeretet kiáradása a végtelenbe… minden tapasztalásod elfogadása :)

.

Tapasztalni tanul a Lélek, ebben a Földi világban… tapasztalni a testbe zártságot, a gondolkodás racionalitását, a másoknak megfelelést (…) – miközben szabad és végtelen. Ezt a végtelenséget mindig-mindig próbálja megéreztetni velünk, Emberekkel. Mindig hallatja a hangját, csak mi elnyomjuk, mert a létfenntartásért, az elismerésért küzdünk… mindennap FÉLÜNK valamitől, valakitől vagy annak elvesztésétől és harcolunk –  ezzel gúzsba kötjük a lelkünket – aminek hatására, megbetegszik a testünk…

A LÉLEK TUD megbocsátani, elengedni, búcsúzni, újrakezdeni, elveszíteni, megtisztítani, bízni, meggyógyulni  – ezért tudsz: kérni ha bajban vagy, adni ha kérnek, izzó vággyal Szeretni – tenni, amit igaznak érzel…

Az ego ezeket nem tudja.

A Lélek  minden nap TANÍTJA Szeretni újra és újra a Saját Életedet, minden megoldandó vagy elengedendő feladattal együtt. A Léleknek nem kell ok, megerősítés vagy bizonyíték, hogy szeressen… az egónak kell….

.

A Lélek, a Szeretet, az Öröm – a jelenben ÉL… az ego a múltban vagy a jövőben. De a múltban, jövőben nem lehet Szeretni és nem lehet „ott” ÉLNI sem!

.

Viszont, mindig TE döntesz, hogy melyikre hallgatsz: a Lélek hangjára vagy az egódra.

.

Kapcsolataink…

„Furcsa” helyzetek, történések következnek, amelyben ismeretleneket és ismerősöket, tanulunk meg elfogadni…. Álarcaink felismerése és levétele a cél, hogy minket, az új és a régi ismerőseink is – a saját valóságunkban – elfogadjanak vagy utunkra engedjenek….

Ehhez persze önszeretet, a megbocsátás és az elengedés képessége szükséges – magunknak is és másoknak is…

…és ez bizony félelembe zárva NEM fog menni!

 .

Bizalomban szabadon....

.

Változás akkor kezdődik, amikor nem félsz, hogy mások milyennek ítélnek és elhagynak vagy sem!

Mert akkor, BIZALOM-ban vagy…

Átélhetjük a bizalmat, ha engedjük a saját HIT-RENDSZEREINKET, tanult viselkedésünket, félelmeinket… leomlani…  – és Önmagunkban bízunk végre.

.

Párkapcsolatok…

Hmmm… a párkapcsolatok NEM azért vannak, hogy boldoggá tegyenek – ha ezt felismered, akkor nyert ügyed van – magadat kell megtalálnod, SZERETNED és boldoggá tenned, a régi mintáid, tapasztalataid, kapcsolataid, emlékeid, ELENGEDÉSÉVEL és odabent a szívedben a boldogságot megélni–amit aztán vissza tudsz sugározni a kapcsolatodba :)

 .

párválasztás

.

A tiszta kapcsolatainkban NEM a másikat szeretjük jobban, hanem álarc nélküli Önmagunk valódiságának felfedezését, átélését, (saját magunk szabadságát) ÉLJÜK át Őmellette.… így minden függőség nélkül hagyjuk, hogy Ő is megélje Önmagát a közösen bensőséges, birtoklás nélküli, Jelenben… :)

.

Visszautasítás, válás…

Lehet, hogy a nagy Ő visszautasít vagy észre sem vesz… vagy éppen most az elválás nehézségeit, fájdalmát éled egy régi kapcsolatodnak… Ez a Te harcod és nem érzékelheti senki kívülálló a saját történeted, megéléseidet, pont úgy ahogyan Te…

DE

Segítség mindig van, ha kitárod a szíved a JELEN pillanatnak. A lényeg, hogy ÉLD meg ami benned van mert csak akkor szabadul fel a fájdalom és a kétségbeesés, ha nem próbálod áltatni magad, ha nem próbálod elnyomni… ha elismered a „rossz érzések” jelenlétét a pillanatban…

.

könny

.

Ha bezársz és tagadod, akkor azzal a JÓ érzéseidet – a szeretetet, a hálát, az örömet, az apró szépséges életérzéseket is leblokkolod…

Ha pedig, egyik nap tagadod, a másikon meg mindenkinek elsírod és a másik felet hibáztatod – akkor egy önmarcangolásos játszmába kezdtél mások figyelméért, a megfelelési (vagy magyarázkodási) kényszered miatt. De ez csak HALOGATÁS, hogy ne kelljen felelősséget vállalnod és TENNED, a saját önálló Életedért.

.

Gyógyulás…

Más nézőpontok és másféle tanulnivalók felismerése segít a kétségekből kijutni. MÁS mint eddig… Ez félelmetes az ego számára és ellenáll….

.

A változás, a gyógyulás, mindig annyira nehéz – amennyire ellenállsz…. amennyire halogatod, tagadod a saját felelősséged, hogy a JELENBEN legyél.

.

A régi dolgok már nem működnek, ahogyan eddig. A szép emlékeink azért nem változnak, mert kitartóan ragaszkodunk a múlthoz… és a „rossz” emlékek is ugyanezért nem változnak – de az ÉLET változik…

Hiába volt 2 hete kedves, ha a múlt héten bántott… és hiába csókolt meg tegnap, ha ma elkerül…

Ezek mind elmúltak! Mi őrizgetjük csupán….

Hiábavaló a múlt emlékeinek dédelgetése! Mert a MÚLT, elmúlt! Ma teljesen más VAN

… csak a JELEN VAN….

.

Vizsgáld meg a gondolataidat!

A jelenben vagy??

Mert pont úgy változik az egészséged, a kapcsolataid (és minden más) ahogyan a gondolataidat a múltból, jövőből, a jelenbe hozod… ahogyan a valóságot elfogadod… Ahogyan Önmagadat – a JELEN valóságára, az Élet folytonosságának Változásaira, a SZERETET állapotára hangolod :)

.

elengedés

.

Mindannyian sebezhetőek vagyunk!

Nehéz helyzetekben – a valóságot, az elengedést és a megbocsátást felvállalni, NEM a bátorságról, nem az Igazságról szól, hanem a LELKÜNK megtisztításáról… a haragunk, a kényszeres akarásunk, a vágyaink vagy egy jövőben elképzelt történés elengedéséről szól…

Sebezhetőnek lenni, azt jelenti, hogy: Elengedem, hogy megfeleljek bárkinek, (csak hogy szeressen) mert szerinte (ebben vagy abban) másmilyennek kéne lennem….

Sebezhetőnek lenni, azt jelenti, hogy vállalom, AKI vagyok. Mert csak ha vállalom, akkor tudok magamon változtatni, akkor tudok meggyógyulni.

Például, ha felvállalom, hogy haragszom xy-ra ezért vagy azért, akkor van lehetőségem, hogy megbocsássak neki – de ha a haragomat sem merem felvállalni (nehogy mások szemében „rossz” legyek) vagy csak azért se bocsátok meg, kérjen elnézést ő —  akkor évekig vagy életem végéig cipelem az elfojtott vagy felvállalt gondolataimat, érzéseimet a MÚLTBÓL…

Én cipelem.

Engem betegít…  

Senki más nem fogja vinni helyettem…

Viszont a Jelenben mindig dönthetek úgy, hogy a Lelkemre hallgatok és ELENGEDEM a Múltat és a Jövőt….. kinyitom a szívem az ÉLETRE és meggyógyulok :)

.

Tehát:

Ne várd a változást… hisz csak Önmagadra vársz !

CSINÁLD :)

Te.

Egyedül.

Önmagadért csináld!

.

.

Egyetértesz? Tiltakozol?

Írd meg a hozzászólások közt, ha mered :)

 

.

.


   jan 26

Minden kapcsolat megjavítható?

Úgy gondolom, hogy minden kapcsolat megtisztítható, őszinte alapra helyezhető, amikor illúziók és játszmák nélkül ránézünk, tudni fogjuk, hogy párkapcsolat helyett barátként vagy csupán ismerősként fogunk szétválni vagy (közös döntéssel) együtt maradni.

.

darabokra hullva

.

Egy kapcsolat akkor van megjavítva, megtisztítva, ha mindkét fél önmagát is megtisztítja az elvárások, félelmek, sérelmek, játszmák, hegyeitől – megbeszélik az új kapcsolat alapjait és mindketten dolgozni kezdenek ezen.

 

Ez egyáltalán nem jelenti, hogy párkapcsolatban maradnak – viszont tisztán tudnak kapcsolódni a továbbiakban.

Amikor az egyik félben harag van – akkor ez a kapcsolat nincsen megtisztítva, ahogy az ember sem, aki haragszik.

Ugyanez igaz arra, aki fél, megalkuszik, becsapja Önmagát – és ezzel persze a másik embert is –  és arra is igaz, aki feltételeket szab… határidőket, viselkedési módokat – hiszen ezzel önmaga felsőbbrendűségét akarja bizonyítani.

 

A tiszta párkapcsolatok egyenrangúak.

Mindenki önként ÉL benne és önként engedi el a:

– függőségeit (evés, ivás, megcsalás, munka…stb) – amikkel azért tölti az idejét, hogy otthon ne kelljen beszélgetnie, közös dolgokat végeznie….

– félelmeit (féltékenység, kisebbrendűségi érzés (nem vagyok elég jó… szép… gazdag…stb…) )

– …és minden más negatív érzést, gondolatot, amikkel eddig önmagát vagy a másikat manipulálta, érzelmileg zsarolta…

 

Vagyis, a TISZTA kapcsolatok alapjai:

Mindenki önként engedi el a függőségeit, félelmeit, mert nem akarja beszennyezni önmagát és a kapcsolatát sem a továbbiakban.

Mindenki önként több időt és figyelmet ad a társának az együtt töltött időre, az őszinte beszélgetésekre, közös kikapcsolódásra, az intimitás fokozására :)

…és mindenki önként, a legnagyobb tisztelettel megadja, a külön szabadidő eltöltéséhez való időt is a másiknak.

 

Egy kapcsolat sosem tiszta – ha egyik vagy mindkét fél sem tisztította meg Önmagát! Nem lehet önbecsapással (ami a másik becsapását is jelenti) helyrehozni egyetlen kapcsolatot sem.

 

Ha nem szereted, nem tiszteled Magad – a másikat sem fogod. Ha nem bízol magadban, a másikban sem fogsz. Ha nem vagy őszinte magadhoz, a másikkal sem leszel. Ha Te nem vagy tiszta, ha Te nem vagy IGAZI – egyetlen kapcsolatod sem lesz az…

 

Ezeket a helyzeteket, fájdalmas kapcsolatokat, azért kapjuk, hogy végre felvállaljuk Önmagunkat…akik vagyunk – az álarcaink és játszmáink nélkül…

 

 

Hmmm…a párkapcsolat elemzés azt boncolgatja, hogy KI VAGY TE – felvállalod-e, hogy megtisztítsd Önmagad és tisztán rá tudj nézni Magadra és a kapcsolatodra. Arról szól, hogy kommunikálj, tegyél magadért, engedd el a függőségeidet, játszmáidat, és helyezd tiszta alapokra a párkapcsolatodat is.

Az elemzés, NEM a másik megváltoztatásáról szól, hanem a Te tisztulásodról… a HOGYANokról… (nem pedig a MIÉRTekről)… arról, hogyan tisztítsd meg Önmagad és ÉLJ szeretetben, bőségben, tiszteletben, hogy ezt a rezgést sugározd ki és olyan Ember lépjen be az életedbe, (lehet ez a párod is) aki ugyanezen a rezgésen ÉL :)

 

Nem azt kapod akit akarsz – hanem Aki Vagy!

Ahogy rezegsz… (félsz ettől vagy attól – olyat vonzol, aki meg amattól fél… stb…) a másik arra rezonál… Ha tisztán rezegsz és nem csapod be magad – érzed, hogy a másik nem tiszta és játszmákba próbál belevonni. (elnyomó, megmentő, áldozat – észreveszed, melyik szerepet osztotta rád, melyiket magára)

 

Ahogy Te Önmagadat mutatod, a kapcsolatod minősége megváltozik. Amikor őszintén kommunikálsz és kiszállsz a közös játszmákból, pontosan tudni fogod minden érzékszerveddel érezni fogod – érezni fogjátok – hogy párkapcsolatban maradtok-e vagy sem.

 

Egy őszinte kapcsolat, mindig két ember tisztaságán múlik. Amikor test-lélek-szellem szinten is harmóniában vannak – akkor alakulhat csak ki a boldog párkapcsolat.

 

 

Hogyan lehetnek tiszták a kapcsolataim? Mit tegyek, hogy tiszta legyen a párkapcsolatom?

Válaszok itt:

Párkapcsolat elemzés

Egyéni elemzés

 

 

Ui:.

A Tiszta Ember nem mocskol másokat, nem mutogat kifelé… nem keres hibákat a múltból… nem manipulál, nem akar függőségben tartani másokat, nem fél, nem magyarázkodik és nem akarja megváltoztatni a másikat – ha Ő ezeket tapasztalja folyamatosan másoktól, akkor  elmondja, megbeszéli, hogy ez nem tiszta kapcsolat – és ha nincs változás, akkor elengedi az embert és a kapcsolatot is…

.

.


   jan 25

Játszmáink…

A legismertebb három játszmánk, amit használunk – elnyomó, megmentő és áldozat szerep. Mindenkiben megvan mindhárom. Van, amikor beleragadunk hosszú időre egyikbe, de használjuk a másik kettőt is azért…. Vagy csak azért is és egyszerre több szerepet is – hiszen energiát nyerünk belőle, gyerek korunk óta…

.

szinház a fejedben

.

Sokszor nem is tudunk róla és észre sem vesszük, hogy ezek játszmák…

Hogyan vegyük észre?

 

A mindennapi történet, direkt egyes szám első személyben, kisarkítva és eltúlozva íródott, hogy magadra és másokra ismerj – de, nem azért hogy nagyobb adagokban használd, hanem hogy lásd, hogy játszmák nélkül, TISZTA lehetsz —  az IGAZI Önmagad lehetsz :)

 

Igazi Önmagad akkor vagy, amikor nincs szükséged – elnyomó, megmentő, áldozat szerepre. Semmilyen szerepre sem.

 

 

Az iskolából hazafelé menet, elmentünk még a dombra biciklizni – Gizi új biciklijével, amit mindenki kipróbálhatott. Óriási verseny volt, tele nevetéssel… Én nagyot estem az utolsó körben és az új farmeromon (amit tegnap kaptam) egy 20 centis szakadás éktelenkedett a nap végére…

Egész úton hazafelé (azon gondolkodám) hogy mit hazudjak, hogy ne kapjak verést…

(már félelmemben áldozat szerepben gondolkodtam)

 

Apám mikor meglátott az ajtóban, őrjöngve kiabálta, hogy semmit sem tudok megbecsülni, senkiházi rongy gyerek vagyok… és többször üvöltötte, hogy: hát szarom én a pénzt? Hát ezt érdemlem én? A munkámat semmibe sem veszed?

(az elnyomó és az áldozat keveredése)

 

– …. Nem az én hibám – mondtam nagyon halkan – a Gizi odaadta az iskola kapujában egy körre a biciklit és elestem vele – hazudtam…

De apámat ez a rövid történet sem hatotta meg, tovább üvöltözött: és hol voltál eddig? 5 perc alatt hazaérhettél volna, és behordhattad volna a fát… elmehettél volna a boltba kenyérért… Mindent én csináljak? Te csak lopod a napot?

(és itt mindegy, hogy elcsattan egy-két pofon vagy csak szóbeli sárba tiprás történik – apám elnyomó, én meg áldozat szerepben vagyok)

 

Hát az úgy volt – hazudok tovább – hogy a tanár néni meglátta az emeletről és leszaladt megnézni, hogy nincs-e nagyobb bajom, nem-e tört el valamim… Majdnem kihívta a mentőt, mert megkérdezte hányat látok belőle és én 2 tanár nénit láttam…

 

Nagy csönd a szobában – apám megijedve rám néz – fáj valamid? Hogy vagy? Mondj már valamit!

 

Erre én: sokkal jobban lennék, ha nem üvöltöztél volna velem már fél órát, hanem csak megkérdezted volna, amikor meglátsz, hogy: hogy vagyok!

(én lettem az elnyomó, apám az áldozat… jó kis energiát nyertem az ő ijedtségéből és folytattam)

 

– Állandóan csak kiabálsz. Soha egy jó szó, mindig csak a vádaskodás meg a veszekedés, verekedés. Mindig bántasz, mindig én vagyok a rossz… Elegem van ebből, nem bírom ezt tovább … hát milyen apa vagy te?

 

Durr egy pofon …

– Takarodj innen, hogy mersz te így beszélni velem? Egy hét szobafogság!

(és apám visszavette az elnyomó szerepét én meg újra áldozat lettem)

 

Kifelé haladtomban még belerúgok a macskába – és sírva kirohanok.

(én vagyok az elnyomó, a macska az áldozat – a játszmák vesztesei gyorsan keresnek egy kisebbet, gyengébbet, hogy kiegyenlítsék az energia veszteségüket))

 

A nagy sírásra anyám bejön a szobámba és megkérdezi: Mi történt?

Elmondom neki az igazat, hogy mi történt és miket hazudtam apámnak, hogyan borítottam ki… hogyan aggódott értem és aztán miért ütött meg… miért rúgtam fel a macskát… (megkönnyebbülök, nem vagyok szereplője egyik játszmának sem, mert őszinte vagyok)

 

…és ő mindent megért és tanácsokkal lát el, hogy nem jó hazudni… és bármilyen kiabálós is apa, mégis csak ő tart el minket…stb…stb… (anya a megmentő szerepével ruházza fel apát, miközben ő apa megmentője is egyben)

 

Én sírok – most azért, mert szobafogságot kaptam –és egyáltalán nem értem, azt, hogy apa jó és szeret minket… (áldozat szerepben vagyok újra és a sírással „követelem” hogy anya engem is mentsem meg, ne csak apát)

 

Addig sírdogálok és kérem, zsarolom, anyát, hogy próbáljon meg  engedményeket kicsikarni apától, míg anya megsajnál (érzelmi zsarolással, áldozat szerepbe kényszerítem anyát de ő a lelkiismeret furdalásának engedve, áldozatból, megmentő szerepre vált) és elmegy beszél apával, hogy engedje el a szobafogságot. (én várom, hogy anya megmentsen engem, de ezt csak úgy tudom elérni ha én vagyok az elnyomó és anya az áldozat)

 

Visszatér és mondja: ha bocsánatot kérek teljes megbánással, akkor apa elengedi a büntetést (anya az én megmentőm – de mivel kötelező bocsánatot kérnem, apa elnyomó szerepben van én meg áldozatban apa felé, ismét)

 

… lehet ezt a történetet folytatni, más szereplőkkel behelyettesíteni az idők végezetéig……………………. De szerintem érted….

.

szinház

.

 

Sokszor van olyan, amikor naponta, akár 10-15 emberrel is játszmázunk, őszinteség helyett… és ha az egyikben energiahiányos állapotba kerültünk, akkor egy másik embert rángatunk bele egy másik játszmába, ahonnan tudunk  energiát nyerni…

 

A főnökkel való beszélgetéskor – amikor leszid és én nem merek szólni – ő az elnyomó, én az áldozat.

 

A gyerekemmel – ha rossz jegyet hoz és én megbüntetem, mert haragszom rá (de főleg a főnökömre, aki megbántott reggel)– én leszek az elnyomó, a gyerekem az áldozat.

 

A férjemmel – aki bántja a barátnőmet, akivel kávézni voltunk – én vagyok a megmentő, a férjem az elnyomó – de a barátnő és én magam is áldozat vagyunk (hiszen a férjem engem is minősít azzal, hogy „ilyen” barátnőm van – ezért ha őt megmentem, magamat is megmentem a férjem minősítéseitől)

 

…és vannak óriási alakítások is, amikor egy perc alatt többször változnak a szerepek…

Amikor azt mondom, hogy fáj a fejem, holott csak nem akarok szexelni –áldozat szerepébe hazudom magam és várom, hogy a férjem legyen a megmentőm és hagyjon békén…  Ha „véletlenül” túlreagálja a szex megvonást és kiabálni kezd, akkor elnyomó szerepet vesz fel… Én persze jót bőghetek ezen, hátha mégis a megmentő szerepét akarja választani, de követelhetem, hogy kérjen bocsánatot  és máris enyém az elnyomó szerep.

 

De ha elkeseredik és sírni kezd ezen, hogy nincs szex – akkor ő lesz az áldozat és én választhatok, hogy megmentő leszek és megvigasztalom (akár egy numerával, akár egy holnapi időponttal) vagy elnyomó szerepet veszek fel és sértegetni kezdem, hogy micsoda férfiatlan viselkedés ez a sírdogálás….

 

Stb…stb…

 

Ez a 3 legerősebb berögzült játszmánk… mindhárom a miénk és Oszkár díjra is javasolhatóan jól tudjuk játszani őket.

Ha felismered, ki tudsz szállni!

Minden játszma hazugság alapú – hiszen nem Önmagadat adod benne – így előbb utóbb bemocskolódsz a kapcsolattal együtt.

 

Ha tiszta kapcsolatokat szeretnél – először Neked kell abbahagynod a játszmázást! Ennek alapja, az Önszeretet és a Szeretet – így a kapcsolataid életképessége, minősége, szorossága – csupán a Te tisztaságodtól – jól láthatóvá, egyértelművé válik.

 

 

Ui:.

Hogyan éljünk Tiszta kapcsolatban és hogyan szálljunk ki a játszmákból?

Válaszok itt:

Párkapcsolat elemzés

Egyéni elemzés

.

.

 


   dec 26

Megszületett a Fény…

csillag

.

– Papa, papa, ugye elmeséled megint, hogy is volt azon a szentestén? – A kis Bori rövidszoknyás forgószélként rohant át a tágas lakószobán, és átölelte az apját, aki éppen az utolsó csillagszórókat tekerte rá az embermagasságú fenyő legfelsőbb ágára

– Naná, hogy elmondja – kiabálta Feri, aki alig maradt el húga mögött. Ő már persze méltóságán alulinak tartotta volna, hogy átölelje apját. – Ugye elmondod, apu? A szentestén a szenteste történetét… Muszáj elmondani.

– Ugyan, gyerekek! – intette le őket az apjuk, ami persze álszent képmutatás volt, hiszen titokban nagyon büszke volt arra, hogy felcseperedő gyermekei – Feri már tizenkét éves volt, Bori már kilenc – még mindig nagyra becsülték a papa meséjét. – Hányszor hallottátok már? Hiszen kívülről tudjátok! Tanultátok az iskolában is…

– Ugyan, apu! Az iskolában! Süket duma! – Feri fölényesen legyintett. – Senki nem tudja olyan szépen, mint te! Senki!

– Csodálatosan szép éjszaka volt – kezdte Bori ragyogó szemmel. – Természetesen hó nélkül, ott akkor sem volt hó, ma sincsen, az az éjszaka mégis fehérebb volt és fényesebb, mint nálunk a legtisztább téli éj… Nem, papi, igazán! Senki nem tudja ilyen szépen!

– Te lány, hiszen kívülről tudod az egészet!

– Na és? Baj az? – Bori hangja könyörgőre fordult

-Pont ez a hecc benne – tódította Feri.

– Jó, jó, ha mindenáron akarjátok, – adta meg magát elégedetten az apa. A két gyermek ujjongva futott a széles fotelhez, amelyen még mindig kényelmesen elfértek mindketten, illedelmesen leültek s apjuk arcára függesztették tekintetüket, amikor az helyet foglalt velük szemben, a másik fotelben.

– No hát… – kezdte az apa. – Csodálatosan szép éjszaka volt, természetesen hó nélkül, ott akkor sem volt hó, ma sincsen, az az éjszaka mégis fehérebb volt és fényesebb, mint nálunk a legtisztább téli éj. Az izzó csillagok között magasan lebegett a telihold, az egész eget földöntúli fény töltötte be, amilyet sem azelőtt, sem azóta nem látott emberfia. A Betlehem nevű városkában azonban ezt nem vette észre senki, az emberek sajnos mindig hajlottak a vakságra, s ezen bizony nem változtatott az utolsó ezerkilencszázkilencvenhat esztendő sem. A városka szűk, tekervényes utcáin fiatal emberpár botorkált küszöbről küszöbre, szállást keresve. Mindenki láthatta, hogy alig állnak a lábukon, de..

– Mindenki láthatta volna, papa, – igazította helyre Bori az elbeszélés menetét. Az apa mosolyogva bólintott.

– Mindenki láthatta volna, igazad van, Bori, de senki nem akarta látni. Mindenütt elutasították őket, mert az emberek…

– Buták és önzők – mondta a két gyerek egy hangon.

– Úgy van, és sajnos ezen sem változott semmi azóta – folytatta bólogatva az apjuk.

– Ó, ha tudták volna… – suttogta Bori kellemes borzongással.

– Hülyeség – oktatta ki a bátyja. – Akkor állatian unalmas lenne az egész.

– Hogy beszélsz? Szégyelld magad! – háborodott fel Bori.

– Hogy beszélek? Így beszélek! Talán nincs igazam, apu?

– Na, na… Amit mondtál, bizonyos szempontból igaz, de ahogy mondtad…

– Na látod! – kiáltott egymásra a két gyerek azonos szavakkal, mert mindkettő úgy érezte, az apa neki adott igazat.

– Szóval, az ifjú párt mindenütt elutasították – folytatta gyorsan az apa, meg akarván előzni a csírázó veszekedés kifejlődését. – Pedig szegény asszony már csaknem összeesett. De hiába, akárhol kopogtattak is, minden ajtó zárva maradt. Támolyogtak hát tovább és…

Ezúttal a lakásajtó elektromos gongjának dallamos zengése szakította félbe az elbeszélést. Az apa bosszúsan ráncolta a szemöldökét, az anya idegesen szaladt be a konyhából.

– Hát ez meg mi – támadt neki szokott idegességével a férjének –, vársz valakit?

– Dehogy várok – védekezett a férfi. – Nem is tudom, ki az ör…

Az elektromos gong újra megszólalt

– Nahát, ez aztán! – Az anya összecsapta a kezét. – Ilyen nincs! Hát már a szentestén sincs nyugta az embernek?

– Te, nem lehet, hogy… – suttogta Bori a bátyja fülébe. – Te, az lehet, hogy…

– Hülyeség – mordult rá halkan Feri. Rövid megfontolás után meg is ismételte. – Hülyeség.

A gong hangja harmadszor zengett végig a lakáson. Az anya idegesen összerándult. Az apa gyámoltalanul megemelte a vállát, torkát köszörülte, megigazította a nyakkendőjét, és az ajtó felé indult. A gyerekek követni akarták volna, de az anya visszatartotta őket a lakószobában.

A lakásajtó közvetlenül a kertre nyílt, amint az gyakran előfordul földszintes családi házaknál. A kinyíló ajtó keretét ezüstös fényt árasztó köd töltötte be, s e titokzatos sugárzás közepén két árnykép állott, egy vézna férfi, fáradtan lecsüggő vállal, s egy elformátlanodott asszonyi alak.

– Bocsásson meg, uram… – A fáradtságtól rekedt hang szinte csak suttogott. – Bocsásson meg, de fényt láttam… Legalábbis azt hiszem… És gondoltam… Ha megkérhetném… Ha tudnának szállást adni… Az asszonyom már összeesik… Hiszen látja, ebben az állapotban… Csak erre az egyetlen éjszakára…

– De ilyet… Ki hallott már ilyet? – A megzavarodott apa hangjából határtalan elképedés beszélt.

– Itt vannak! Ők azok! – suttogta Bori. Ki akart surranni az előszobába, de anyja a karjánál fogva visszahúzta.

– Ha csak pár órára is – könyörgött tovább a rekedt hang. – Hogy kicsit megpihenjen szegény. Hiszen már lépni sem tud.

– De hát… Hogy jut egyáltalán erre a gondolatra, ember? – tört ki az apa. – Attól félek, eltévesztette az ajtót. Ez nem hotel vagy fogadó, hanem magánlakás. Érti? Menjen…

– Nincs nekünk pénzünk, uram. Semmink sincs, nem tudnánk fizetni – suttogta végképp megtörve a hang.

– Ó hát ez… Ezt igazán sajnálom… De hát… Igazán nem tudom… – Az apa érezhetően elbizonytalanodott.

– Engedd be őket, papi, engedd be őket! – Bori hangja tisztán csengett, mint az üvegharang.

– Fogd be a szád! – kiáltott rá az anyja, s visszalökte a gyereket a lakószobába. – Maguk pedig menjenek az állomási misszióhoz, vagy az üdvhadsereghez! – kiabált az ajtó felé. – Mit képzelnek? Egyszerűen berontani vadidegen emberekhez, még hozzá éppen szentestén! Csukd be az ajtót, Ferenc, azonnal csukd be!

– Nagyon sajnálom. – Az apa a vállát vonogatta, bizonytalanságát mintha elfújták volna. – Igazán lehetetlent kívánnak, be kell látniok maguknak is. – Becsapta az ajtót, de rövid megfontolás után újra fölrántotta. – Próbálják meg a rendőrőrszobán – kiabált, pedig már nem is látott senkit. – Ott biztosan kapnak valami segítséget. Jobbra a második utca.

A titokzatos, áthatolhatatlanul fénylő ködből válasz érkezett; ez azonban egészen más hang volt, tisztán és mélyen kondult, de hidegen és keményen.

– Mégse volt fény az, amit látni véltem.

Az ajtó végképp becsukódott. Az apa ezúttal beakasztotta a biztosító láncot is, kétszer ráfordította a kulcsot, aztán visszatért a lakószobába, ahol az anya a hangosan zokogó Borit korholta.

– Ne csinálj cirkuszt, Bori! Mit tudod te, miféle emberek voltak? Hajléktalanok, csavargók, talán bűnözők is! Kinek jutna egyéként eszébe így bekéredzkedni egy idegen otthonba? Álmunkban még a torkunkat is elvághatták volna! Ó, a kalács! Te jó ég, a kalács!

Megfordult, és kiszaladt a konyhába. Bori sírt még egy sort, Feri mély gondolatokba merülve bámult maga elé, mintha a perzsaszőnyeg mintáit tanulmányozta volna. Az apa le-föl járkált a szobában, megigazított néhány állítólag ferdén lógó képet a falon, aztán a szobájukba küldte a gyerekeket, hogy elrendezhesse az ajándékokat a gazdagon díszített karácsonyfa alatt.

A szenteste története befejezetlenül maradt. Nem is esett szó róla, soha többé…

https://www.kethollos.hu/

 .


   dec 09

JÓ és Rossz kapcsolataink…

 

És a Tiéd milyen?

JÓ?

Rossz?

Karácsony előtt vagyunk – elengedés idején – az Ünnepre a Fényre várva… de vajon merünk-e szembe nézni önmagunkkal és beállni a Fénybe, hogy megvilágítsa a letagadott vagy sötét részeinket?

…vagy csak mások sötét részeire mutogatunk…? 

 

Nos… akkor legyünk kemények önmagunkkal és vegyük le az önbecsapás első álarcát!

Üt, ver, kiabál vagy csak lelki terrorban tart… halkan, lenézően, közönyösen… érintés nélkül… közös öröm- közös kikapcsolódás nélkül…

…esetleg csak átnéz rajtad vagy haza sem jár? Féltékeny, birtokló, önző… munkakerülő, élősködő?

Hazug… álszent… vagy a függőségei tették azzá (amit persze elnézel neki, hol sírva hol kiborulva, hisztizve)?

Hmmm…

Te pedig évek óta meséled a barátoknak, barátnőknek, hogy TE mennyire szereted ŐT mégis miket csinál veled… mennyire megalázó ahogyan lekezel…?

Pedig TE mennyire szereted…szereted… szereted… és minden rossz ellenére szereted és kiszolgálod, kinyalod a seggét és elviseled a családját, a barátnőit… eteted, itatod, pénzeled… erődön felül teljesítesz…stb… (ismerős a helyzet?)

maszk

Akkor vessünk már le, még egy álarcot magunkról…

Energiaszinted lehúzva, leszívva a kapcsolatodban… minden panaszoddal még mélyebbre húzod magad – és nem veszed észre, hogy már régen NEM is szereted…

Hoppá… kemény önbecsapásban élsz!

FÉLSZ.

Magánytól, pénztelenségtől, hisztitől, veréstől, öngyilkossági fenyegetéstől… a rólad alkotott jó-anya/jó-apa kép összedőlésétől… mit mondanak, gondolnak majd mások…. bármitől…. Félsz és maradsz…

…de már tudod, hogy nem szereted…

.

a szépség álarca

.

 

És még van ott egy JÓ NAGY álarc rajtad!

Vedd észre! Önmagadat sem szereted… :(

 

Hiszen a párod nem lát téged, nem figyel rád… persze lehet néha dob egy csontot… egy numerát… egy virágot, egy űrutazást… de bármit kapsz – nincs jelen az életedben… (arról a nagybetűs ÉLETRŐL beszélek, amiért megszülettünk, hogy boldogok legyünk…)

És ha nincs jelen, akkor nem szeret – és aki nincs jelen azt te sem szereted… de ha vele vagy akkor magadat sem becsülöd, magadat sem szereted….

 

Hmmm… írtam már, hogy menj bele- adj többet, mééééég többet… szeresd jobban és mikor megkapod a következő pofonodat, akkor végre porig alázva döbbenj rá a VALÓSÁGRA… nem ő a Nagy Ő… talán nem vele kellene lenned…

 

Saját tapasztalat ez… kis pofonok sok apró megbocsátáshoz vezetnek… ami után sokszor megfásul az ember, feladja meg újra kezdi, mert kap egy ici-pici vigaszt…

…egy kicsi megalázkodással be lehet érni, mint elégtétellel – a sok megaláztatásért …

Mert jó érzés az nagyon – mert akkor éppen figyelnek rád és bocsánatodat kérik és elismernek… és pont 30 percig tart a lelki megkönnyebbülés, hogy mégis fontos vagy… hiszen úgy nézett rád mint mikor megismertétek egymást… és pont úgy csókolta meg a kezed mint bimbózó szerelmetek kezdetén….

De ez az elégtétel is csak egy játszma… a TE játszmád, mert végre kaptál VALAMIT, amit akartál…

FIGYELMET…

…de 30 perc elteltével elmúlik a varázs és megy minden a maga útján…. (de lehet 1 hét vagy 1 év is az a 30 perc… az idő relatív… :))

A játszmák örökké működnek, vagyis amíg működtetni akarod – akarjátok….

 

Tanács az nincs… ne várd!

Ez a Te életed.

Méltatlan hozzád ez a kapcsolat? Kielégítenek a játszmákban szerzett megnyert csaták?

Csináld…

 

De azért szeretném ha tudnád: az IGAZI SZERETET az nem félreérthető, nem bánt… hanem emel és erősít, figyel rád… MAGABIZTOS vagy a benned lévő érzéstől… pontosan tudod, hogy ott a helyed mellette, a közös jóóó-ban, ahol nem kell álarc … mert az Igazihoz nem kellenek játszmák :)

 

Haldoklik a kapcsolat ha bizonytalan vagy benne vagy magadban…

…meghalt, ha csak a megnyert, csaták után érzed, hogy IGEN, Ő mellette a helyed…

…meghalt, ha sosem vagy Önmagad… és ami a legrosszabb és legnagyobb álca – hogy sosem volt igazi kapcsolat ha sosem voltál Önmagad benne….

 

ÉS EZ NEM BAJ!!!

Mert nincsenek véletlen kapcsolatok sem találkozások… valamit meg kell tanulnod belőle… Például, felismerni a saját álarcaid és önbecsapásaid… és szerintem pont azért- ÖNMAGAD megtalálása miatt – kerültél vele kapcsolatba!!!

De ha már megtaláltad Önmagad, akkor ideje megélni a saját lelkiségedet és abba az irányba elindulni ami a TE Életed :)

.

pille teste

.

Tehát, ha akarsz, akkor állj be a Fénybe TE is …és vizsgáld felül a helyzetedet… Készülj az Ünnepre… bocsáss meg magadnak és másoknak…

Mert az Ünnep TISZTA!

.

Mi vagyunk akik nem merünk előtte megmosakodni az igazság Fényében – és ezért nem örömünnep mindenkinek Karácsony…

.

A Fényben, meglátod a valóságot: nincsenek jó vagy rossz kapcsolataid – hazudott kapcsolataid vannak és Tiszta kapcsolataid…

.

Kívánom, hogy álarcok nélkül, Tisztán ÉLD át az Ünnep Fényét  – hogy az egész Életed megváltoztassa a SZERETET :)

Áldott Ünnepi felkészülést!

.

 

 


   nov 05

A Teremtőerőnkről…

A Teremtőerőnk, akkor visz az öröm felé könnyedén, ha TISZTÁK vagyunk :) Ha tisztán kezdünk neki „bármilyen” élethelyzet megteremtéséhez.

.

Mert ha éppen utálod az apádat, a főnököd vagy bárkit, akkor nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudsz bevonzani örömöt (pénzt, karriert, barátokat, egészséget, társat… bármit… bárkit) magadnak!

Az emberi játszmáink, tanult viselkedéseink, a fájó, sajgó, emlékek, emberek, gondolatok, önámító vágyakozásaink és függőségeink – behálóznak és belehúznak egy lassú, nehéz félelemrezgésbe – amitől egyáltalán nem vagyunk Tiszták!

.

pókasszony

.

A megbocsátásra, levágásra váró dolgaink, teóriáink, elvárásaink, kapcsolataink, elengedése után kezdődik csak el a Tisztulásunk.

.

Ezek a megoldandó feladatok, azért jelentkeznek, ismétlődnek, az életünkben, azért gátolnak minket, azért növekednek, kerülnek előtérbe újra és újra, hogy vegyük észre végre: Levágásra váró dolgokat akarunk, összegyűjtve felhalmozni, szőnyeg alá söpörni – holott az előrelépéshez el kell engedni őket, a hozzájuk kötött érzésekkel, gondolatokkal együtt.

 

 

Nézd meg, hogyan Teremti újra magát a Természet: Elenged… visszahúzódik… megtisztul, majd növekedésnek indul… fejlődik… kiteljesedik, majd újra elenged, visszahúzódik… megtisztul……..

Ez a váltakozás – az örök megújulás – az Élet körforgása :)

.

őszi pompa

.

Egyetlen fa sem akarja megtartani azt a levelét, amelyet megcsókolt egy Királykisasszony… és azt a levelét sem, amelyet Pistike kettévágott egy éles késsel.

A Természet nem vágyakozik őrizni a múlt gyönyörűséges emlékeit és a fájdalmas történéseket sem. Nem fél attól, hogy nem lesz többé boldog és nem fél attól sem, hogy minden rosszabb lesz.

 

Az Embernek kell(ene) visszatérni a Természet Rendjéhez és elfogadni, hogy az Élet változás.

Folytonosság, amiben minden VAN.

…és mivel minden VAN, nincs szükség felhalmozni és naponta újra átélni a múlt fájdalmát vagy a múlt boldogságos pillanatai után vágyakozni… ahogyan a jövőbe helyezett félelmeknek vagy a vágyak meg nem történtétől való rettegésnek sincs értelme.

 

Minden VAN – Benned, belül…  Ahhoz, hogy meglásd ezt Magadban, el kell engedned a múlt szemetét és a jövő illúzióit.

 

Csak a JELENBEN tudsz Teremteni.

Ahogy, csak a JELENBEN tudsz, elengedni, megbocsátani, megtisztulni. Nincs más lehetőség, ne keresd!

Itt és Most.

 

Amikor az Ember Tiszta – nincs félelme a múlttól, jövőtől, nincs elvárása, haragja, senki felé – akkor SZERET.

Önmagát és Másokat is :)

 

Ez a Szeretetrezgés, ez a Tisztaság, az EGYSÉG állapota, amelyben láthatóvá válik, ami eddig nem volt látható (pedig mindig is ott volt) csak a sok lehúzó félelemenergia eltakarta előlünk a jelen lehetőségeit :)

Ahogy a rezgéseink megváltoznak, megváltozik az érzékelésünk….és a Teremtésünk új célt és új irányt kap :)

 

Megláthatjuk a lényeget, az ÉLET titkosnak gondolt (eddig láthatatlan) oldalát – a korlátlan lehetőségeket.

…és leesik a tantusz:

Akkora Teremtőerőm VAN, amekkora bennem a Szeretet.

.

…és megértjük, hogy miért nem sikerültek eddig a Teremtéseink….

Mert azt tanuljuk, és erre tanítjuk a gyerekeinket is, hogy nyernünk kell… Háborúznunk… igazunk kell legyen… el kell ismerjenek mások… magas pozíciót kell elérnünk –  így csak attól leszünk boldogok ha hatással vagyunk az emberekre… Mindenáron figyelmet, elismerést, szeretetet akarunk magunknak – másoktól…

Ezért képesek vagyunk félelembe tartani a gyengébbeket, kihasználni, uralni, irányítani, mindenkit, akit kétségek közt tudunk tartani… (és minél tovább tartjuk ott, annál inkább mi irányítjuk)

Vagy pont fordítva: védekezünk, harcokba, kudarcokba, megalázkodásokba, ígéretekbe, várakozásba, bonyolódunk – mert félelemben élünk, hogy elveszítünk valamit, valakit – Aki, ami soha nem volt a miénk…

Mindezzel a félelem, a rombolás, a kétség energiáját erősítjük – az Egység és a Teremtő Szeretet helyett…

 

Te vagy a Teremtő és Te vagy a Teremtett IS egyszerre.

.

Te tudod legelsőként, Önmagadat szeretni. Te tudsz elengedni, megbocsátani és kitakarítani minden félelmet, múltat, elvárást, hazugságot, teóriát, megszokásból összetartott kapcsolatot, hamis jövőképet magadból. Egyetlen más Teremtő sem képes a Te félelmeidet elengedni!

A döntés a Tiéd:

Félelem vagy Szeretet?

Halogatás vagy Indulás?

Harag vagy megbocsátás?

Halmozás vagy elengedés?

Tehetetlenség vagy Teremtés?

.

.

Hogyan alakul a Teremtésed… az Önszereteted… az elengedésed…?

Írd meg a hozzászólások közt… ha mered!

 

Ui.:

A LélekMozgatón 11.11.-én a Teremtés csodáját – a Szeretetet vagyis a félelmeink elengedését (a programjainkon való túllépést) vesszük a gyakorlatban :)

Szeretettel várlak!

.

.


   okt 16

Október a KEZDET hónapja…

Az Ember, mindig is kutatta Önmagát…

Honnan jöttem… ki vagyok én… mi a dolgom a világban?

Örök kérdések…

Nem változtak, csak bővülnek a mai életvitelünk, gondolataink, problémáink, sérüléseink, következményeként….

(mit tegyek?… hozzá menjek?… költözzek?…  miért történik ez velem?… stb…)

Hozzánk nőttek… és ragaszkodunk a kérdéseinkhez, miközben egyetlen kérdésre kell csak tudni a választ: „Ki vagyok én?”

.

Ki vagyok én?

.

…pontosabban: Ki vagyok én a belém nevelt viselkedés… és a védelmi falaim nélkül?

.

Nos…

Október a KEZDET hónapja…

A KEZDET –  mindig-mindig elengedés… megengedés… búcsúzás…

Amikor az álarcok, félelmek, hamis jövőbeni elképzelések és játszmák lehántása után megtaláljuk Önmagunkat :)

.

Amire a figyelmed fordítod, ÉLNI kezd…

.

Mondd, mered-e Önmagadra fordítani most a figyelmed? Mindarra amit megtagadtál, hogy másoknak megfelelj?

– ki akarsz lépni a mókuskerékből…

– szabad akarsz lenni…

– másként akarod csinálni…

– már nem akarsz várni, hanem cselekedni akarsz…

– ?

…ezekhez mind KELL egy döntés!

A szeptemberben kapott bölcsesség (a számadásod) is segíti a kilépésedet ebből az állandó körforgásból.

.

 „ha mindig ugyanazt teszed, ne csodálkozz, hogy ugyanazt kapod!”

.

Teljesen rendben van, ha nem akarsz dönteni, mást tenni, mint eddig…. hiszen megszoktad már, ahogy szúrnak a fájdalom szögei…

.

Nincs kényszer! 

Járhatod újra és újra ezeket a köröket, emberekkel vagy dolgokkal, helyzetekkel, eszmékkel, kapcsolatban! Nem kötelező most kilépni és változtatni… csak MOST könnyebb :)

Rajtad áll, hogy a benned lévő dolgokat, problémákat, fájdalmakat, engeded-e a gyakorlatban is megoldódni, hogy kiléphess az ismétlődő élethelyzeteidből és végre a saját utadat járhasd!

Ne feledd:

Minden kezdetben benne van az EGÉSZ.

.

Ha változtatni szeretnél, fontos hogy: JÓL válaszd meg, mikor indulsz!

.

A KEZDET hónapjában, az ITT és MOST megfelel?

Ha igen, akkor, mindent elmondok Neked, ami a nevedben és a születési képletedben (előtted) rejtve van… és segítek megtalálni az Egyedi, Különleges Lényedet, AKI sokkal többre képes, mint gondolnád :)

KONZULTÁCIÓ – a lehetőségeidről és a tanulnivalóidról – a TE új KEZDETEDRŐL :)

.

.