Az Ünnep margójára

Mielőtt a Karácsony csodája elillan a lelkünkből, nézzünk vissza azokra az órákra-napokra amikor boldogság-percekben fürödtünk

A szívünk mélyén mindig boldogok vagyunk, csak eltakarjuk álarcokkal, szerepekkel… Észrevetted??

Vannak jó szerepek… nagyon jók – amiben elfogadjuk, megértjük, segítjük, a másikat – de mi igazából boldogtalanul élünk mellette.

Vannak rossz szerepeink, amikor rádöbbenünk, hogy bántjuk, felügyeljük, manipuláljuk, a másikat, akár többeket, az egész családot (pénzzel, durvasággal, hisztivel, testi-lelki fenyítéssel, betegséggel, bosszúval)

Amikor rájövünk a jó-rossz szerepeink forgatókönyvére, az is világossá válik, hogy a kapcsolataink, pozícióink, tekintélyünk, elvesztésétől rettegünk… Mindegy minek nevezzük- a szeretet elvesztésének, magányosságnak, bizonytalan, pénztelen jövőnek… félelemből vagyunk jó vagy rossz, magunkra öltött szerepekben.

Nem, nem tudjuk elengedni, amíg el nem tudjuk fogadni, hogy ez egy jó vagy rossz szerep amit csak játszunk. Ha el tudjuk fogadni, hogy ilyen álarcaink vannak –és ezzel együtt tudjuk szeretni, értékesnek, egyedinek tartani magunkat, akkor megtörténik a megbocsátás mindennapi csodája, hogy boldogok vagyunk …és az álarc eltűnik…

Mert ami fenntartja a falaidat, álarcaidat, az a Te ragaszkodásod a szerepeidhez…

.

Ki vagy TE a szerepeid, falaid nélkül?

Elmesélem

Egy csoda vagy! Egyedi és megismételhetetlen. Bizonyosság vagy mely tisztel minden létezőt, őszintén! Egyértelmű igenek és nemek jellemeznek, melyek mind a saját áramlásod szülöttei… A tetteid és érzelmeid kiáradása, bősége vagy.

Aki nem eltipor másokat, hanem szabadon enged embereket, dolgokat, teóriákat. Szabadságot ad mindennek és mindenkinek. Nem birtokol. Megengedő, hogy mindenki a saját útját és tapasztalását bejárhassa… akár nélküled is. Hiszen Te is a saját boldogságod, fejlődésed útját járod Tudod, hogy mindenkinek saját magában kell megtalálnia mindezt, épp úgy ahogy Neked is

Nem választasz félelemből vagy vágyból társat, munkát…stb.. – hiszen ezek mindig HIÁNYBÓL született döntések és elválasztanak a JELENTŐL!

A szíved hangját követed <3

Odabent pedig mindig bőség van… és ha belül bőség van, akkor kívül sem lehet másként. Egyszerűen lehetetlen, hogy másképp legyen!

A szíved sose mondja, hogy: talán… azt sem, hogy majd jobb lesz… megváltozik-megváltozom…

A szíved azt mondja: Igen vagy Nem.

.

Mondd, hallottad már a szívedet beszélni? Hallottad már a csend dallamát?

Azt a megfogalmazhatatlan mindenség érzését, amikor nincsen szükséged semmire mert minden VAN… Amikor A Minden és A Semmi egyszerre Te vagy…

Ha jártál már a szíved mélyén odabent a falaid mögött, akkor hallottad

.

…ilyenkor egyértelmű minden …nem hiányból, vágyból választod Julcsit vagy Balázst, mert neki milyen jó segge van, hanem ebben a csendben megérzed, hogy részei vagytok Egymásnak, ÖSSZETARTOZTOK…

Hmmm… csak tudod

.

Te vagy A Minden, a Csend, az Ünnep, a Szeretet, és Te vagy A Semmi, amibe minden belefér de nem tart meg semmit csak mindent átenged önmagán… mert minden egyszerre VAN

Ezért a Fény és a Karácsony is, mindig Te magad vagy… ahogyan Én is és Ő is… és az a pár 10-100-millió Ember is, AKI elengedi a szerepeit – Nekik-Nekünk nem múlik el az Ünnep…VAN <3

Amíg falak nélkül vagyunk…

.

Kívánom, hogy Önmagad Csöndjét megtalálva haladj át az újesztendő kapuján és mindig tudd, hogy az Ünnep minden nap, Te magad vagy!

– Szeretettel: Manita

.

.

Ui.:

Ha falaid, szerepeid, vannak és harcolsz, hogy megtagadd vagy megtarthasd őket akkor békétlenség van a szívedben-lelkedben… ez a belső küzdelem mindig a külvilágban talál valakit vagy valamit, hogy kiélhesse elégedetlenségét ezért megjelenik, láthatóvá válik az anyagi világban…

.

.