Luca napi szokások

December 13.

Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék, Luca kalendárium készítésére.

Jósoltak az első látogatóból a várható állatszaporulatra.

„Ha Luca reggelén férfi jár nálunk, akkor a szaporodás bika lesz, s ha nő jár leghamarább nálunk, akkor a szaporodás ünő lesz.”

E napon a cél elsődlegesen a tyúkok termékenységvarázslása volt. Ehhez kapcsolódott a nők munkatilalma is. Országszerte úgy tartották, ha ezen a napon fonnának vagy varrnának, akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét. A praktikák, mágikus eljárások és szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni.

Éjjel, 12 órakor megpiszkafázták a tyúkokat, hogy jól tojjanak. Az ősszel eltett ágas-bogas, új kukoricát Luca napján reggel és karácsony másnapján etették meg, hogy sok legyen belőlük. . Legalább hét féle magot szórtak Lucakor. A kukoricát körbe szórták amikor etettek, hogy az évben szét ne széledjenek.

„Szent Luca, abroncsba szórt kukorica!”

 

Azért, hogy jó ülősek legyenek a tyúkok, a gazdasszonynak napközben ülnie vagy feküdnie kellett, persze az után, miután lopott egy marék szalmát és egy tojást a szomszédból, amit hazavitt a „keltetőbe”

„A mi tyúkunk tojogájjon, a szomszidé kotkodájjon!”

 

A Dunántúl egyes falvaiban a közelmúltig szokás volt a Luca-napi kotyolás. Fiúgyerekek házról házra járva mondták, énekelték a termékenységvarázsló mágikus szövegüket:

Luca-Luca kitty-kotty Tojjanak a tiktyok, luggyok! Kalbászunk olyan hosszi legyen, mint a falu hossza! Szalonnájuk olyan vastag legyen, mint a mestergerenda! Zsírjuk annyi legyen, mint kútba a víz! Pénzük annyi legyen, mint pelyvakutyóba a pelyva! Lányok csöcse akkora legyen, mint a bugyogakorsó! Lányok segge akkora legyen, mint a kemence szája! Fejszéjek, fúrójuk úgy álljon a helibe, mint az én tököm a helibe! Luca, Luca kitty-kotty tojjanak a tiktyok, luggyok!

 

Az előírt munkák: babfejtés, toll fosztás.

Tiltott munkák: varrás, fonás, mosás, lúgozás, kenyérsütés.

Luca napján jártak az ártó és rossz szellemek, ezért több féle védekezési mód alakult ki a boszorkányok ellen. Fokhagyma evése, lenyelése vagy kereszt rajzolása az ólakra, ajtókra és az állatok homlokára fokhagymával.

Tilos volt ezen a napon a kölcsönadást, akár pénzről, akár tárgyakról vagy élelmiszerekről legyen szó.

Amit meg akartak rontani, azt ellopták, vagy annak egy darabját és a keresztútra vitték. Akár tejet, vagy valakinek a ruhadarabját, tyúktollát, főztjének egy morzsáját.

.

Jóslások:

• Lucapogácsa: a sütőbe a nyers pogácsák tetejére tollat fektettek és akinek megperzselődött a sütőben, ott hamarosan valaki meghal.
• Szeged környékén férfi neveket sütöttek a pogácsába, amelyiket először kivette a lány, azt gondolták, az lesz a férje…
• Rakták, gombócba is a férfineveket, és amelyik először feljött a víz tetejére, az volt a férj jelölt
• Elkezdtek egy almát enni, minden nap haraptak belőle egyet, és akivel szenteste először találkoztak férfival, olyan nevű férjet vártak
• Felírtak 13 nevet és minden nap elégettek egyet, ami karácsonyra maradt az volt a leendő férj neve.
• Gallyakat, gyümölcs vagy som ágat raktak vízbe, ha karácsonyra kizöldült, akkor a férjhez menést jelentette.

Luca-napkor vetették el a luca-búzát ha karácsonyra szépen kizöldül, a következő esztendőre jó termést jósolt.

Időjárásjósló praktikák

– Hagymakalendárium: tizenkét besózott hagymalevél segítségével igyekeznek megjósolni a következő év havonkénti csapadékosságát, illetve szárazságát, attól függően, hogy a hagymalevél átnedvesedett-e.

– Luca kalendárium: mikor a Luca és karácsony közti tizenkét nap időjárásából jósolnak az elkövetkező tizenkét hónap időjárására. Luca nap volt a január, az utána következő nap a február és így tovább. Eszerint minden hónap olyan lesz, mint a neki megfelelő nap a tizenkettőből. Ha esik, esős, ha száraz, akkor a hónap is száraznak várható. Életük történéseire nézve is jós- értékűek voltak a napok.

Mi is jegyezzük fel az adott napok történéseit, érzéseit – és ebből pontosan tudni fogjuk, mi fog történni a következő év, különböző hónapjaiban velünk

.

Luca-napján, némely tájegységeken fehér lepedőbe öltözve, belisztezett arccal ijesztgették a gyerekeket és lányokat, máshol pedig bekormozott arccal rongyos ruhában ajándékoztak vagy rémisztgettek. Volt ahol csak férfi volt a Luca, volt ahol nő és volt ahol, fiúk és lányok Lucának öltözve büntettek vagy ajándékoztak.

A lucaszék kilencféle fából: kökény-, boróka-, jávor-, körte-, som-, jegenyefenyő-, akác-, cser- és rózsafából készült, az ékeket bükkfából faragták. Az éjféli mise után nyomban el kellett égetni. A lucaszék tulajdonosa mákot vitt magával az éjféli misére, hogy hazafelé elszórja, nehogy utolérjék a boszorkányok.(akiknek szemenként össze kellett szedni) Ipoly mellett a keresztúton is ráálltak a lucaszékre, mert itt is gyülekeztek a boszorkányok. Boszorkányok ellen, mákot szórtak, fokhagymát dugtak a kulcslyukba, kést vágtak a bal ajtófélfába, és keresztbe állították a söprűt.

– Lucaszék: „Luca-naptól karácsonyig csinálták a lucaszéket, vasnak nem volt szabad benne lenni. Kerek szék, három lábbal. Azt elvitték a templomba, ha készítője ráállt, meglátta róla ki a boszorkány a templomban. A boszorkányoknak szarvuk volt, de azt csak a lucaszékről lehetett látni”

– Luca-tök: Szem-, orr- és szájnyílást csinálnak a tökön, belülről gyertyával kivilágítják és az ablakhoz teszik, hogy a házban lévőket megijesszék.

Luca-napi tréfaként a legények kicserélik a kapukat, a tetőre viszik a szekeret szétszedve, és ott ismét összerakják, a gazdák bosszúságára. Ezt általában a lányos házakkal tették meg, de bosszúból vagy haragból is bekötötték, leemelték a kaput, a kútba dobálták a szétszedett szekereket.

– részlet: Mátyás Anita: A Karácsony Szelleme és Mágiái (a Karácsonyi Ünnepkör Misztériumai,az ősi hagyományoktól a mai napig…) c. írásból 

.

.