És a Tiéd milyen?
JÓ?
Rossz?
Karácsony előtt vagyunk – elengedés idején – az Ünnepre a Fényre várva… de vajon merünk-e szembe nézni önmagunkkal és beállni a Fénybe, hogy megvilágítsa a letagadott vagy sötét részeinket?
…vagy csak mások sötét részeire mutogatunk…?
Nos… akkor legyünk kemények önmagunkkal és vegyük le az önbecsapás első álarcát!
Üt, ver, kiabál vagy csak lelki terrorban tart… halkan, lenézően, közönyösen… érintés nélkül… közös öröm- közös kikapcsolódás nélkül…
…esetleg csak átnéz rajtad vagy haza sem jár? Féltékeny, birtokló, önző… munkakerülő, élősködő?
Hazug… álszent… vagy a függőségei tették azzá (amit persze elnézel neki, hol sírva hol kiborulva, hisztizve)?
Hmmm…
Te pedig évek óta meséled a barátoknak, barátnőknek, hogy TE mennyire szereted ŐT mégis miket csinál veled… mennyire megalázó ahogyan lekezel…?
Pedig TE mennyire szereted…szereted… szereted… és minden rossz ellenére szereted és kiszolgálod, kinyalod a seggét és elviseled a családját, a barátnőit… eteted, itatod, pénzeled… erődön felül teljesítesz…stb… (ismerős a helyzet?)
Akkor vessünk már le, még egy álarcot magunkról…
Energiaszinted lehúzva, leszívva a kapcsolatodban… minden panaszoddal még mélyebbre húzod magad – és nem veszed észre, hogy már régen NEM is szereted…
Hoppá… kemény önbecsapásban élsz!
FÉLSZ.
Magánytól, pénztelenségtől, hisztitől, veréstől, öngyilkossági fenyegetéstől… a rólad alkotott jó-anya/jó-apa kép összedőlésétől… mit mondanak, gondolnak majd mások…. bármitől…. Félsz és maradsz…
…de már tudod, hogy nem szereted…
.
.
És még van ott egy JÓ NAGY álarc rajtad!
Vedd észre! Önmagadat sem szereted… 
Hiszen a párod nem lát téged, nem figyel rád… persze lehet néha dob egy csontot… egy numerát… egy virágot, egy űrutazást… de bármit kapsz – nincs jelen az életedben… (arról a nagybetűs ÉLETRŐL beszélek, amiért megszülettünk, hogy boldogok legyünk…)
És ha nincs jelen, akkor nem szeret – és aki nincs jelen azt te sem szereted… de ha vele vagy akkor magadat sem becsülöd, magadat sem szereted….
Hmmm… írtam már, hogy menj bele- adj többet, mééééég többet… szeresd jobban és mikor megkapod a következő pofonodat, akkor végre porig alázva döbbenj rá a VALÓSÁGRA… nem ő a Nagy Ő… talán nem vele kellene lenned…
Saját tapasztalat ez… kis pofonok sok apró megbocsátáshoz vezetnek… ami után sokszor megfásul az ember, feladja meg újra kezdi, mert kap egy ici-pici vigaszt…
…egy kicsi megalázkodással be lehet érni, mint elégtétellel – a sok megaláztatásért …
Mert jó érzés az nagyon – mert akkor éppen figyelnek rád és bocsánatodat kérik és elismernek… és pont 30 percig tart a lelki megkönnyebbülés, hogy mégis fontos vagy… hiszen úgy nézett rád mint mikor megismertétek egymást… és pont úgy csókolta meg a kezed mint bimbózó szerelmetek kezdetén….
De ez az elégtétel is csak egy játszma… a TE játszmád, mert végre kaptál VALAMIT, amit akartál…
FIGYELMET…
…de 30 perc elteltével elmúlik a varázs és megy minden a maga útján…. (de lehet 1 hét vagy 1 év is az a 30 perc… az idő relatív… :))
A játszmák örökké működnek, vagyis amíg működtetni akarod – akarjátok….
Tanács az nincs… ne várd!
Ez a Te életed.
Méltatlan hozzád ez a kapcsolat? Kielégítenek a játszmákban szerzett megnyert csaták?
Csináld…
De azért szeretném ha tudnád: az IGAZI SZERETET az nem félreérthető, nem bánt… hanem emel és erősít, figyel rád… MAGABIZTOS vagy a benned lévő érzéstől… pontosan tudod, hogy ott a helyed mellette, a közös jóóó-ban, ahol nem kell álarc … mert az Igazihoz nem kellenek játszmák 
Haldoklik a kapcsolat ha bizonytalan vagy benne vagy magadban…
…meghalt, ha csak a megnyert, csaták után érzed, hogy IGEN, Ő mellette a helyed…
…meghalt, ha sosem vagy Önmagad… és ami a legrosszabb és legnagyobb álca – hogy sosem volt igazi kapcsolat ha sosem voltál Önmagad benne….
ÉS EZ NEM BAJ!!!
Mert nincsenek véletlen kapcsolatok sem találkozások… valamit meg kell tanulnod belőle… Például, felismerni a saját álarcaid és önbecsapásaid… és szerintem pont azért- ÖNMAGAD megtalálása miatt – kerültél vele kapcsolatba!!!
De ha már megtaláltad Önmagad, akkor ideje megélni a saját lelkiségedet és abba az irányba elindulni ami a TE Életed
.
.
Tehát, ha akarsz, akkor állj be a Fénybe TE is …és vizsgáld felül a helyzetedet… Készülj az Ünnepre… bocsáss meg magadnak és másoknak…
Mert az Ünnep TISZTA!
.
Mi vagyunk akik nem merünk előtte megmosakodni az igazság Fényében – és ezért nem örömünnep mindenkinek Karácsony…
.
A Fényben, meglátod a valóságot: nincsenek jó vagy rossz kapcsolataid – hazudott kapcsolataid vannak és Tiszta kapcsolataid…
.
Kívánom, hogy álarcok nélkül, Tisztán ÉLD át az Ünnep Fényét – hogy az egész Életed megváltoztassa a SZERETET
Áldott Ünnepi felkészülést!
.
Szia!
Régen évekig minden hónapban olvastam a cikkeidet, és akkor is rengeteget segítettél. Most csupán véletlen jutott eszembe felnézni az oldaladra és mintha nekem szólna ez az üzenet. Annyira a jelenlegi helyzetemet adja vissza. Kaocsolatunk már 1 éve nem olyan mint kellene, én küzdöttem és túlvállaltam magam hogy el tudjam magunkat látni és előbbre jussunk, miközben ő néha még az alapvetőkre sem volt képes, úgy manipulált( ha nem is tudatosan) h mégse őt hibáztassam. Újév körül kezdtem kapcsolni h mennyire is nem értékel s szinte egyedül vagyok a kapcsolatban és ezzel mennyire magamat is alul értékeltem. Megbeszéltük a dolgokat, most próbál javítani a dolgokon mert szeret és nem szeretne elveszteni, próbálok de nem tudom már h képes leszek e úgy érezni h csak szívből teszi a dolgokat, és h még igazán szeretem e őt…
[Reply]
Manita Reply:
január 17th, 2019 at 19:53
Kezd el szeretni Magad és tisztán fogod látni – mert akkor sosem maradsz magadhoz méltatlan kapcsolatban
<3
[Reply]
Marcsi Reply:
január 18th, 2019 at 19:33
Köszi! Azt hittem, hogy eléggé szeretem magamat, mert most igazán érzem, hogy jó úton haladok és jó helyen vagyok, olyan környezetben, amilyenre szükségem van. De ezekszerint van még mit tanulni e téren is.
[Reply]