Egyesek szerint az Aranykor már beköszöntött, mások szerint 30 év múlva… megint mások szerint majd csak 500 év múlva 
Vannak akik határozottan állítják, hogy csillagászati értelemben már elkezdődött és természetesen olyanok is vannak akik ezt tagadják
…és persze vannak akik azt mondják, hogy a Felemelkedés egyenlő az Aranykorral—és olyanok is akik azt mondják, ez hülyeség…
Nem vagyok szakértője a dolognak… de úgy érzem, hogy puszta szavak és dátumok vitája folyik, viszont az érzést a belső bizonyosságot, amely sok-sok emberben megfogalmazódik, megélésre kerül… azt nem tartják fontosnak…
Szerintem (de ezt már leírtam) a Felemelkedés, az előrelépés vágya, belül születik meg az emberekben – ha nem is ezzel a szóval, hogy „én most felemelkedem”… de valamilyen régi(rossz vagy csak nem előrevivő dolog) letételével és egy új látásmód (vagy egy kis bátorság, önbizalom, nyitottság) beengedésével. Szóval szerintem, ha már nem akarjuk a régi játszmákat, hazugságokat, a belénk nevelt mintákat, újra élni (és napi szinten teremteni, ugyanazt a reakciót, élethelyzetet, bármit – és elkezdünk másképpen gondolkodni majd cselekedni) akkor már elindulunk FELfelé !
Tudom, hogy baromi nehéz felelősséget vállalni a saját döntéseidért… Pl. amikor magadnak hazudsz, hogy majd a másik megváltozik és minden jó lesz, mint régen… Miért lenne jobb a másik, mitől változna meg, ha eltűrsz mindent – és te nem változol? A várakozás nem egyenlő a szeretettel!! Szeretni valakit nem azt jelenti, hogy majd kivárjuk, hogy leszokik az italról… vagy haza adja a fizetését… vagy majd „kinövi” a téged félelembe tartó gesztusait!!
Ez az önsorsrontás a TE saját felelősséged, a te döntéseid eredménye. Az önszeretet hiánya. Azt hiszed nem vagy képes nélküle vagy egyedül boldogulni – eltartani a gyerekeket, fizetni a hitelt, munkát találni, stb.. Vagyis nem vállalsz felelősséget azért, hogy TE mint EMBER, a két kezeddel, a szavaiddal, a cselekedeteiddel, a gondolataiddal, egyedül is emberként tudsz élni. Emberként élni, az én szótáramban azt jelenti: egyedül is döntésre képesen, magamban bízva és magamat szeretve, pontosan tudva, hogy nekem mi a jó, mit csinálok szenvedéllyel és ezt mások eltaposása, befolyásolása, nélkül is meg tudom tenni… és ha kell, tudok segítséget kérni és el is tudom fogadni:)
A hitről beszélek, az önmagunkba vetett hitről, ami nélkül nem tudunk előre lépni, ami nélkül nincs szeretet, béke, benned sem Felemelkedés sem az Aranykor (a jó, a bőség)megtapasztalásának érzése sem…
Az igagazság hónapjában, IGAZINAK lenni, megújulni, elengedni a hamis dolgokat, a félelmeket, azokat a magad köré épített falakat, ami miatt eddig nem cselekedtél, nem szóltál… Ezt kell(ene) tenned
Minden nap egy esély, hogy őszinte légy magadhoz és másokhoz! Igen– el fogsz veszíteni embereket, tárgyakat, vagyonokat… és ki tudja előre hogy még mit!
De sose volt a tiéd, sem a férjed, sem a feleséged… sem egyéb… Csak a szabad lelked a tiéd, amely a kapott testedben újra és újra próbálja súgni neked a boldogság lépéseit a felfelé haladáshoz Ezek pedig, több más közt: önszeretet, megbocsátás, elengedés, cselekvés, tanulás, önismeret, önbizalom…
Kezdődik a 33.hét Mindenképen varázshét
Már csak azért is mert szombatig lehet jelentkezni a Boszi-Suliba, ahol a gondolat érzelem és cselekvés összehangolását „tanuljuk”
Igazából tudsz mindent, csak nem mered felszínre engedni a benned lévő óriási teremtőerőt, mert egyszerűbbnek gondolod a megszokott, ismert, langyos vizet, mint az Önmegvalósítást
12. hétfő – Dupla pénznap (tehát dupla igazságnap is) A szeretettel indított cselekedetek, hosszú távon kamatoznak
13. kedd – Megláthatod önmagad tévedéseit, szomorúságod, félelmeid okát – és így felvállalva a felelősségedet, ki tudsz lábalni minden nehéz helyzetedből
14. szerda – Teremtőnap – Cselekvéssel, az első lépés megtételével, rendbe szedheted az életed (kapcsolatok, munka, bármi…) csak változtatni kell az eddigi hozzáállásodon, teóriáidon, cselekedeteiden, szavaidon… Boldogság Napja Teremts szívből, hogy TE is boldog légy!
15. csütörtök – Felemelkedés, feljebb lépés ideje Ha a lelkiséged igazságát meghallgatod és szívből tudsz dönteni a további életedről, akkor megtörténik a csoda
16. péntek – Teremtőnap – Egy kis meditáció, kikapcsolódás a napi robotból, előhozza a nőies kreativitást, a bőség és a jó kapcsolatok megteremtését
17. szombat – Dupla pénznap Teremtőnap– Boszi-Suli jelentkezés utolsó napja – a szeretettel végzett munka és az otthon kiegyensúlyozásának ideje. Hosszú távon bőséget hoz, amit tiszta lélekkel, szeretettel indítasz.
18. vasárnap – A változások elindítására remek alkalom, legyen szó tanulásról vagy egy régi nem működő dolog elengedéséről…
19. hétfő – 20. kedd – A függőségek, félelmek, elengedésének és a valóság felismerésének ideje… (a dolgok, felismerések, meglepetésszerűen jönnek sorba… lehet sírni vagy örülni, hogy ez is- az is kiderült, letisztult végre!)
21. szerda – Telehold – dupla pénznap – a kommunikációval, szervezéssel, elindított dolgok a jövőben kamatosan térülnek meg
Ezért is kezdődik ezen a napon a : http://nevedbenasorsod.hu/boszi-sulik
Az Aranykor benned van – az önismeret benned van!
Az a baj, hogy azt hiszed van időd – Buddha –
Kedves Manita!
Nagyon tetszett az írásod, minden szavadból az igazság szól….annyira jól látod a dolgokat,én is ugyanígy érzem.Nagyon fontos az igazság, a valódi élet, a lélekből fakadó igazi érzések megélése, mely nem a látszatról szól, csakis ez vezethet el a boldogsághoz. Az a legfőbb probléma, hogy a legtöbb emberhez már annyira hozzánőtt a “szerep”, amit játszik az életben, ami alapján szocializálták, hogy nem is tudja, hogy kicsoda is ő valójában, így persze nem is ismeri fel a valódi szükségletét, mely a fogyasztói társadalom számára ideális, hisz a szorongását oldja a különböző pótszerekkel….de ez csak tüneti kezelés…..
csak az a baj, hogy annyira nehéz a beidegződéseket letenni, hisz tudatosan tudom, hogy nem jó, de gyakran mégis aszerint működik….nagyon rá kell figyelni…viszont az a csodálatos benne, hogy most érzem, igazán, hogy anno gyerekkoromban jól éreztem,a hamis dolgokat, de mivel mindenki így működött körülöttem, azt gondoltam, hogy “rosszul vagyok összerakva”, hisz annyira másképp látok mindent, igyekeztem elnyomni ezeket a gondolataimat….Sajnos még az is probléma, hogy sokszor félek a konkrét cselekedettől, hisz mindig le voltam nyomva….érzik is rajtam az elnyomó nevelés hatását….röviden talán ennyi, le kell szednem a “hagymahéjakat” magamról, ha tisztán akarom látni a világot… Hálás köszönet az írásaidért. :)) Szép estét! Erika
Nem tudják, hogy mi a valódi belső hit, mely mélyről fakad és mi a felelősségvállalás, ez még egy fontos terület, mely javításra szorul…..tulajdonképpen ezt az utat járom, mely nagyon szép, hisz tudom, hogy végre megvan az irány, de olyan sok negatív beidegződés, félelem, aggodalom, van bennem, hogy úgy érzem, sokszor lehúznak, hisz éveken-évtizedeken keresztül így éltem, de most látom, a valódi élet még csak ezután következik
[Reply]
Nagyon jó cikk,egyszerű nyelven ad magyarázatot arra, hogy ha sok akadály van az életünkben,akkor miért boldogulunk nehezen, vagy akadunk meg a fejlődésben,Lehet, hogy már én vagyok érettebb, de most csengett le sok ismérv, amit összefüggéseiben látok most.Valamiért most egyszerre sok minden leegyszerűsödött, az önszeretet jelentősége most engem különösen érint, mert eddig a szabad időmet túlzottan karitatív tevékenységre fordítottam, amit utólag nem bánok meg, csak rájöttem, hogy lehetett volna okosabban is segíteni másoknak, mert az eredmény csupán annyi, hogy életben tartottam embereket, és szellemileg meg nem emeltem meg a szintjüket.Talán ezért akadozik most is az életük, mert önállóan nem tudnak magukon segíteni.Ebben van személyi és anyagi konfliktus is a részükről,de egészségükben sincs javulás.A tanulság:legfontosabb a szellemi felemelkedés,mert azáltal javul az élet minősége.Egy másik kérdés:miért helyeztem mások érdekét a magam tervei elé, ha én is ezáltal rosszabb helyzetbe kerültem: egészségileg,anyagilag,de még spirituálisan is/nem volt időm meditálni, imádkozni,nagyon fáradtan kerültem ágyba./jóllehet génjeimben viszem tovább a szülők demokratikus szellemét,de a vallást is félreértettem, mert azt hittem, hogy teljesen önzetlennek kell lenni,mert semmi sem a mienk a földön, mindent ajándékba kapunk..Utólag csodálkozom, hogy a bibliában benne van: adók-kapok.Most ami még homályos bennem,úgy érzem, hogy fokról fokra kezd majd kitisztulni, mert vagy az van, hogy a szolgálat által fontosnak éreztem magam, vagy ez volt a küldetésem, hogy fizikai életeket mentsek, de még az is lehet, hogy alul értékeltem magam és kevésbé fontos volt másokhoz képest az életem, bár többet elértem,mint gondoltam,és talán az élethosszig tartó tanulás értékét akartam hasznosítani.Tudom, hogy majd a szellemi érettségem fogja megadni a választ.
[Reply]